Vasy Géza (szerk.): Fiatal magyar költők, 1969-1978 - Kortársaink (Budapest, 1980)
I. Bevezetőül
miatt nem lehet szó azokról sem, akik ugyan e nemzedékhez tartoznak, de kötetük vagy még nem jelent meg, vagy egészen friss kiadású. Benke László, Benkő Attila, Botár Attila, Kemenczky Judit, Kerék Imre, Keresztes József, Kodolányi Gyula, Konczek (Konc) József, Pátkai Tivadar, Petri Csathó Ferenc, Várady Szabolcs közül többen helyet kaphatnának itt, ha az első' nagy erőpróbán, az első kötet megítélésének tényén túllennének. Nehéz, de elkerülhetetlen feladat volt egyfajta szigorú elhatárolás a minőség, az eddig létrehozott érték alapján. Nem néhány tucat, de közel 90 első verseskötet jelent meg 1967 óta, s közülük sok bizony már megjelenése pillanatában tévedésnek bizonyult. Az amatőrök, a dilettánsok túl nagy számban és túl könnyen jutottak az első kötethez. További útjukat azonban szerencsére rendszerint meggátolta a tanulságokat levonó kiadói politika. S természetesen volt jó néhány olyan indulás is, amely tehetséget mutatott, de az átütő erő egyelőre hiányzott belőle. E tanulmánykötet tartalomjegyzékét átnézve látható, hogy túl szigorúak nem voltunk, hiszen bizonyos, hogy e nemzedéknek sem lesz harminc klasszikus költője. De körülbelül ennyien költők a pályán, tehetséggel, mondanivalóval és formaérzékenységgel. 1969 után a nemzedék szervezetileg is szeretett volna bekapcsolódni az irodalmi életbe. A lillafüredi tanácskozás után ezért alakult meg a Fiatal írók Munkaközössége, ez azonban szerepének tisztázatlansága miatt rövidesen elhalt. 1973 tavaszán jött létre a Fiatal írók Köre, amely hamarosan József Attila nevét vette fel, s amely a Magyar írók Szövetsége mellett működve az ország fiatal íróinak szervezeti együttműködést és műhelylehetőséget biztosít. A Fiatal írók József Attila Köré-12