Waldapfel József - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Versek, 1922-1928 - József Attila összes művei 1. (Budapest, 1955)
1928
197. Hajnalban kel föl mint a pékek. A Nincsen Apám Se Anyám kötetből közöljük, de korábbi címnélküli sajátkezű kézirata alapján javított helyesírással. — Először a Színház és Társaság 1925. július 20-i számában jelent meg A kedvesem címmel, majd a Népszava 1926. augusztus 27-i számában Kedvesem címmel és a Kassai Napló 1926. november 14-i számában a kötetbeli címmel. Megvan egy minden más változattól eltérő gépirata a Múzeumban, csupa kisbetűvel, vesszők és pontok nélkül. Szövegváltozatok: 1 3 4 6 7 8 9 I 1 14 Kedvesem erőskétkaru karcsú asszony g pilóta-létemre SzT pilóta létemre Nsz a hab is álmodozva reszket SzT Nsz g kacagása mint az alma melybe héjjastul beleharap NA alma, amelybe Nsz melybe éhesen beleharap, SzT Olyankor a kéziraton javítva ilyenkor-ból. végén nincs vessző SzT és hosszú lapáttal örködnek fölöttünk SzT jó szagu NA És megházasodok mint az apám. к g És megházasodok, mint az apámSzT Nsz 198. Nagy városokról beszéli a messzi vándor. Kiadatlan. — A Múzeumban őrzött — sorvégen írásjelek nélküli — kéziratról közöljük. A »messzi vándoré, itt, mint »az idegem a következő versben valószínűleg Rákosi Mátyás, aki kevéssel elfogatása előtt többször megfordult a költő sógorának és gyámjának, Makai Ödön ügyvédnek lakásán. (Vö. József Jolán : Rákosi Mátyás József Attiláról. Szabad Nép 1949. május 15. és A város peremén. 172—176. 1.) A költemény vége világosan a Szovjetunióról beszél. 199. A nagy városokat. A Nincsen Apám Se Anyám kötetből. Korábbi sajátkezű kézirata — a sorok végén vessző nélkül — a Múzeumban. Szövegváltozatok (a kéziratban) : 1 sehogy sem 3 hívtuk 6 az uccán, az ablakba állnak 8 előbb így: Még nem is beszéltünk (is áthúzva) de azért én köszönök neki 11 előbb így : Én akkor is köszönnék neki, ha láttam volna a városokat, amelyekben szebbek a kisasszonyok (javítva: ahol szebbek) 14 neki Az »idegem —aki a »nagy városokról« beszélt, valószínűleg Rákosi Mátyás. Yö. az előző verset és jegyzetét. 432