Waldapfel József - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Versek, 1929-1937 - József Attila összes művei 2. (Budapest, 1955)
II. Versek 1929-1937. Zsengék, töredékek, rögtönzések - 1937
16 nincs vessző világban! A gyermekkori emlékről József Jolán ezt írja : »A nagy hidegben a ferencvárosi pályaudvarról induló, szénnel, fával megrakott kocsikat messzi úton követték ... A szénhalom tetején ülő emberek olykor lerúgtak egy darab szenet vagy hasáb fát s nézték a távolodó kocsiról, ahogyan a gyerekek felkapkodták az út porából s iszkoltak visszafelé. A felnőtt Attila már megértette, hogy cinkosok voltak ők, a szegény gyerekek cinkosai ebben a ’csupa-csősz’ világban«. (József Attila élete. 3. kiadás. 1947. 71. 1.) 130. Thomas Mann üdvözlése. A Szép Szó 1937. februári számából; a 25. sort a ritmikailag helyesebb gépirat alapján javítottuk (borzadva h. borzadozva). Megvan a Múzeumban első vázlata is, amely a 13—14. és a 22—24. sorok első kidolgozását tartalmazza.) 14 : az igazit mondd és ne a valódit ; a 22. sor előtt a rím-próbálkozás : lágyít; a 24. sor nyilván tévesen : nem szörny állam . . .) Szövegváltozatok (a gépiratban) : 3 még arra kér 4 mesélj /« 8 kérünk, ülj le 14 az igazat mondd és ne a valódit, 31 kedvesek, 32 — s mind ember, Thomas Mann, a fasizmustól emigrációba kényszerített nagy német író 1937. január 13-án előadást tartott a Magyar Színházban. A Szép Szó szerkesztősége nevében József Attila ebben a versben üdvözölte volna, de az államrendészeti osztály közbelépésére a rendőrség megtiltotta a fasiszta szörny-államok iszonyatát említő vers felolvasását. 131. Arany. A Múzeumban őrzött kéziratról. Az eddigi kiadások Németh Andor nyomán kezdetlegesebb változatát közölték, megtoldva egy tartalmilag és formailag teljesen idegen, máshová tartozó versszakkal (Fagyon veszve vagy éhen . . .) ; ezt a töredékek közt adjuk ; egy másik, valamivel későbbi változatot vagy talán a vers továbbfejlesztését jelző kézirat a Múzeumban (k2). Szövegváltozatok : 1937 35 előbb így : láthat itt (a véglegesre javítva) 36 előbb így : fehéremberek közt európait (a véglegesre javítva) 1—4 Köt a karcsú füst már, e szelíd virág, gond érleli termőn a puszta fiát. Itt ott száll a por még, ám eltűnt a zaj, elfut a homokban a sziklamoraj. NA 436