Zádor Anna - Genthon István (szerk.): Művészeti lexikon 1. köt., A - E. - Művészeti lexikon 1. (Budapest, 1965)
E
Ülő akt c. szobrait őrzik. Az 1940-es évek végétől külföldön él. Eötvös: ->- Ötvös Eötvös, Eötveös, Eöttwes András (16. sz. vége —17. sz. eleje): ötvösmester Kolozsvárott, írott forrásokból tudjuk, hogy a város hatalmas összegekért vásárolt tőle, müve azonban nem ismert. Eötvös Illés (1640—63 között működött): ötvösmester Kecskeméten. Családi neve a legújabb megállapítás szerint Tar volt. Művei közül a kecskeméti ref. egyház egy 1642-ből való fedeles kannát, egy aranyozott poharat, egy feliratos kenyérosztó tálat és egy céhpoharat őriz. A jászberényi ref. templomban is van egy tála. Eperjes, ma Presov: város Csehszlovákiában. Műemlékei: a Szt Miklós-templom a tatárjárás után épült. A 13. sz.-i egyhajós templomot a 14. sz. közepén kéthajóssá bővítették. Háromhajós csarnoktemplommá a kassai dómmal egy időben, a 14 — 15. sz. fordulóján, Zsigmond király rendeletére alakították át. Utolsó lényeges átépítése és a hajó falainak megemelése a 16. sz. elején történt. Egyformán széles, hálóboltozatos hajóival és sokszögzáródású főszentélyével be nem fejezett állapotában is a felvidéki gótika egyik legérdekesebb emléke. Főoltárát feltehetően Weiss János képfaragó készítette 1490-ben. — A Rákóczi-ház a 17. sz.-ban épült, a későbbi korok folyamán Eperjes: A Rákóczi-ház Ephesos: Dombormű az Artemis-templom egyik oszlopáról (London, British Museum) átalakított lakóház a magyar reneszánsz építészét legjelentősebb emlékei közé tartozik. Erkélyes, földszintjén egykor nyitott árkádos homlokzatát vakárkádos, pártázattal koronázott attika zárja le. Udvarának földszintjén és emeletén loggia. Sallay Marianne eperjesi középkori festők : Az eperjesi adólajstrom 1463-ban János festőt említi, aki valószínűleg a bártfai kapu fölé készített freskót. 1475 — 80 között N moler és Jankó moler festők neve került az adólajstromba. 1488 — 89- ben Péter, 1489-ben György festőről tudunk, ez utóbbival a krakkói Wlodarsch Lőrinc pereskedett és Péter festő tanúskodott az ügyben. A 90-es években még Goder Albert, Jakab és Pál festő, valamint 1497-ben Bálint és Bertalan ablakfestő neve szerepel a forrásokban. Ephesos: görög város a kisázsiai tengerparton a Kaystros torkolatánál. Az ókor egyik leggazdagabb görög városa. Az i. e. 11. sz.-ban ión telepesek alapították. Legfőbb nevezetessége Artemis-temploma volt; a romjaiban fennmaradt, több megelőző szentély fölé emelt archaikus templomot Kroisos líd király támogatásávalChersiphrón építettéi, e. 550 k. A kettős oszlopsorral körülvett ión templom oszlopainak alját domborművek díszítették. I. e. 400 k. leégett, majd 356-ban felgyújtották; a régi nyomán megnagyobbítva újjáépített 628