Zádor Anna - Genthon István (szerk.): Művészeti lexikon 1. köt., A - E. - Művészeti lexikon 1. (Budapest, 1965)
C
Csorba Géza: Ady síremléke koztatta Körösi Csorna Sándor (Az örök vándor, 1933), Bartók Béla és József Attila alakja is. Készített síremlékeket, portrékat. 40 szoborból álló Magyar Pantheont tervezett, de — részben a kész anyag 1944-ben történt elpusztulása miatt — terve nem valósult meg. Több szobrát és érmét őrzi a Nemz. Gál. Kontha Sándor Csorba Géza (Lőrinci, 1932. máj. 10.— ): művészettörténész, a 19. sz. francia művészetével foglalkozik. Szerkesztésében, válogatásában és fordításában jelent meg Baudelaire művészeti írásainak magyar kiadása (1964). E lexikon munkatársa. Csordák Lajos (Kassa, '1864. febr. 9.— Koáice, 1937. jún. 28.): festő. Bp.-en és Prágában tanult. Kassai tájképfestő volt, s a Műcsarnok kiállításain várromokat és falurészleteket ábrázoló festményeivel szerepelt. Csorvási István (18. sz.): festőasztalos. 1720- ban Adonyi Asztalos János és Ferenc társa a biharpüspöki (Episcopia Biharului) ref. templom festésénél. Csorvássy István (Marosvásárhely, 1912. ápr. 2.— ): romániai magyar szobrász, Állami díjas. Eleinte bútorfaragó volt s így különösen a faplasztika problémái foglalkoztatják (Traktoros nő, Közös úton). Történelmi portrékat (Dózsa, Hunyadi), emlékműveket is készít, csótár, csabrág: a ló hátán a nyereg mögött levő díszes takaró. Anyaga bársony, selyem, bőr v. posztó. Dús arany-, ezüst-, néha selyemmel vegyített hímzés borítja. Hajdan a hímzőcéhekben az egyik előírt mesterremek a <~ volt. A török időkben jött divatba. Az Iparm. Múz.-ban több művészi hímzésű 17. sz.-i török és magyar r^> is van. csőbútor: a 20. sz. új berendezési megoldása. A Bauhaus tervezői kezdték először alkalmazni (Breuer Marcel). Lényege, hogy a bútordarabok (főleg ülő-, fekvőbútorok és asztalok) szerkezeti és tartó vázát rugalmas, hajlított, nikkellel, krómmal fényezett acélcsövekből készítik, és a csőháló közeit szövettel, üveggel, fával V. műanyaggal töltik ki. Könnyen mozdítható, tisztítható, fertőtleníthető vol- CSŐ ta miatt várószobákban, üzletekben stb. jól bevált. Csubinasvili, Georgij Nyikolajevics (1885 — ): a Grúz SZSZK Tudományos Akadémiájának tagja, egyetemi tanár, elsősorban Grúzia építészetével foglalkozik. Számos műve közül a következőket említjük: A grúz művészet története (Tbiliszi, 1936), A grúz építészet útjai (N. P. Szeverovval; Tbiliszi, 1936), A David- Garedzsi barlangkolostorok (Tbiliszi, 1948), Kachetia építészete, 1—2. köt. (1956—59), Grúz kőfaragómüvészet, 1—2. köt. (Tbiliszi, 1959). Számos tudományos expedícióban vett részt, 1925-ben megszervezte a tbiliszi múzeumot. Vlagyimir Ivanovics Piljavszkij Csúcs Ferenc (Szentes, 1905. okt. 8,— ): szobrász. 1927-től 1933-ig a Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi István növendéke volt. 1941-ben állították fel Munka c. mészkő szobrát a Pongrácz úti városi telepen. 1953-ban a dunaújvárosi kultúrház részére domborművet, 1959-ben a bp.-i Nagy Lajos király úti lakótelep iskolája részére domborművet faragott. Számos történelmi, művészeti stb. érme van (II. Rákóczi Ferenc, Babits Mihály). Csap Erzsébet csúcsív: olyan (ajtó, ablak és mennyezet) boltív, amelyet két szemközt állított körívből szerkesztettek meg úgy, hogy egyik végük összehajtó csúcsban találkozzék. Ez a módszer minden alaprajzi forma átboltozását lehetővé tette, mert az ív szárai körző módjára nyithatók és szűkíthetők voltak. csúcsíves stílus: a -*•gótika szűkebb értelmű, a stílus jellegzetes építészeti jegyére utaló elnevezése. Csujkov, Szemjon Afanaszjevics (1902. okt. 30.— ): szovjet festő, Állami díjas. A kirgiz emberek és tájak ihletik művészetét. — írod. D. Szarabjanov: Sz. A. Cs. Moszkva, 1958. Csuk Jenő (Zákány, 1887. aug. 31.—;Bp., 1927. márc. I.): festő. Ballá Edénél és Ferenczy Károlynál, majd Münchenben, Düsseldorfban, Berlinben és Párizsban tanult. Naturalista tájképeket festett magyar motívumokkal. 1928- ban hagyatéki kiállítása volt a Műcsarnokban. Művei közül néhányat a Nemz. Gal.-ban őriznek. Csurgó: község Somogy megyében. Műemléke a r. k. templom. A Szt. János-lovagrend építtette a 13. sz.-ban, gótikus stílusban; a 15. és 18. sz.-ban átépítették: kereszthajója barokk. Homlokzati tornya nyolcszögletes, rézsútos támpillérekkel. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Csu Ta : Chu Ta Csúzy Károly (Csúz, 1844. ápr. 1.—Velence, 1911. febr. 15.): festő. Münchenben tanult, majd ott is működött. Művei nagyrészt natu- 4^2