Zsilka Tibor: Stilisztika és statisztika (Budapest, 1974)
Mérések a szöveg fonetikai, ritmikai és morfológiai szintjén
tesen funkcionálisan indokolt sajátossága a versnek. Ugyanakkor a szavak negatív szemantikai értékével áll összefüggésben: a viszonyt kölcsönös determináltság jellemzi. Mindez kiviláglik a következő idézetből (a sorok mellett a magánhangzók ismétlődését tüntettük fel): S odébb, mint boltos temető, vasgyár, cementgyár, csavargyár. Visszhangzó családi kripták. A komor feltámadás titkát őrzik ezek az üzemek. 0- é-i-o-o-e-e-ő a-á-e-e-á-a-a-á 1- a-o-a-á-i-i-á a-o-o-e-á-a-á-i-á ő-i-e-e-a-ü-e-e Itt nemcsak kellemetlen hangulati erejű szavakból (temető, kripták, komor) érződik a negatív stílusérték, hanem ilyen arányban hat a szövegrész hangtani szinten is. A költői nyelvre oly jellemző ismétlődést ugyanis elsősorban a mély magánhangzók biztosítják: a leggyakrabban ismétlődő hangok az egyes sorokban az O, A, Á fonémák. Ez alól kivételt csak az utolsó sor képez. Az idézetben negativ irányban funkcionálnak a mássalhangzó-torlódások (cementgyár, visszhangzó), valamint hanghatásuk által a gyakran előforduló zöngétlen zárhangok (t,k) is. Ha az utóbbi megállapítás kapcsán egy pillantást vetünk a táblázatra, figyelemre méltó, hogy a zöngétlen mássalhangzók frekvenciája ebben a költeményben a legnagyobb. Egyébként a négy versben lényegesebb eltolódások nincsenek a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat illetően. Kassák Lajos a magyar szabad vers egyik úttörője s egyúttal legmarkánsabb egyénisége volt. Az avantgardista irányzatok nem kis mértékben éppen az ő hozzájárulásával vertek gyökeret és honosodtak meg a magyar költészetben. Mindez kiindulópontként számunkra azért fontos, mert alkalmasint a szabad vers elterjedése csökkentette a hangtani szint jelentőségét a költészetben - legalábbis az effajta költészetben -, mindazonáltal aligha szorította teljesen háttérbe. Mégis joggal merülhet fel a kérdés, vajon a számadatok tükrözik-e a változást, A vokálisok és a konszonánsok aránya, entrópiájuk és redundanciájuk Kassák Lajos verseiben: v/p/ K/p/ Ho Hl/h/ R Mesteremberek 0,407 0,593 1,0000 0,9749 0,0251 Márciusok 0,398 0,602 1,0000 0,9698 0,0302 Szemek 0,435 0,565 1,0000 0,9878 0,0122 Brügel, a félszemű 0,410 0,590 1,0000 0,9765 0,0235 A magánhangzók előfordulása aránylag nagy, az alsó és a felső határ közötti különbség 3,75%. A statisztikai eredmények azt igazolják, hogy a redundancia általában csökkenő tendenciát mutat Tóth Árpád és József Attila költeményeivel szemben, ami teljes mértékben megfelel a várakozásnak. Csak a Márciusok c. költemény jelent kivételt, hozzá ilyen szempontból a legközelebb a Mesteremberek c. vers áll. A számadatok ilyen következtetésnek a levonását teszik lehetővé: i« 51