Zsilka Tibor: Stilisztika és statisztika (Budapest, 1974)
Mérések a szöveg fonetikai, ritmikai és morfológiai szintjén
Kassák Lajos költeményeiben az 1, 2, 3.. .n szótagból álló szóalakok ilyen eloszlást mutatnak: 1_______2______3______4______5 6 7 Mesteremberek 36,9 30,7 22,4 6,8 1,6 1,1 0,5 Márciusok 12,2 24,4 28,0 23,2 7,3 4,9 Szemek 28,4 29,8 25,7 12,1 2,7 1,4 Brügel, a félszemű 37,4 33,1 20,9 4,3 3,6 — 0,7 Főként a Márciusok c. költemény adataira érdemes felfigyelni. Az egytagú szavak frekventáltsága alacsony benne, de a két három szótagú szavak magasan frekventáltak. A három szótagú szavak frekvenciája szintén magas, s ami még szokatlanabb - a négy szótagúaké szintén magas. Ezekhez az eredményekhez a Szemek c. költemény adatai állnak legközelebb. E statisztikai sajátosságok - főként a Márciusok c. költemény esetében - összefüggésben vannak a szöveg csökkentett ritmusosságával. Igaz, itt inkább a konvencionális értelemben vett ritmus csökkenése észlelhető, s nem a ritmus általában. Ezt szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, mert az eredmények szerint voltaképpen a "hagyományellenes" törekvés, a konvencionális ritmus elvetése egy másfajta szervezettségét és szabályosságot eredményez, ami végső fokon szintén ritmust szül. Ami a többi költeményt illeti, a Mesterem berek és a Brügel, a félszemű c. költemények a szóalakok hosszúság szerinti megoszlása tekintetében szabálytalanabbak, s ennek következtében konvencionálisabbak is. E költeményekben az egytagú szavak megterheltsége a legnagyobb, s őket követik megterheltségben a két-, három- és a többtagú szavak. Az eredmények tehát egymás közt is oppozíciót hoznak létre: A Márciusok és a Szemek c. költemények ellenpólusai a Mesteremberek és a Brügel, a félszemű c. költeményeknek. Az előbbi ismeretek birtokában közöljük a Kassák-versek számtani középértékét, entrópiáját és redundanciáját: I H H. h R ______________о_________1________________________ Mesteremberek 2,11 2,8059 2,0063 0,7150 0,2850 Márciusok 3,04 2,5995 2,3595 0,9107 0,0893 Szemek 2,35 2,5908 2,1357 0,8243 0,1757 Brügel, a félszemű 2,07 2,5908 1,9487 0,7522 0,2478 A Márciusoké, költemény nyújtja a legfigyelemreméltóbb eredményeket, mindez a sajátos, egyedi struktúra következménye, hiszen e verset a magyar expresszionizmus jellegzetes példájaként szokás emlegetni. A költeményben az átlagos szóhosszúság magasan túlszárnyalja nemcsak a költészet, hanem a próza, sőt a tudományos stílus átlagát is. Nyilvánvaló, hogy a költeménynek ezt a tulajdonságát jellegzetes stílusjegynek tekinthetjük. Feltűnő továbbá a relatív entrópia magas számértéke is, ami a redundancia csökkenését vonja maga után. A kapott számadatok a szöveg strukturáltságának magasfokú újszerűségéről tanúskodnak. Hasonló tuiajdon-62