Zsilka Tibor: Stilisztika és statisztika (Budapest, 1974)
Mérések a szöveg fonetikai, ritmikai és morfológiai szintjén
Elöljáróban közöljük az egyes költeményekre vonatkozó táblázatot; mn/fn fn/ige mn/ige Az új isten 0,602 2,572 1,547 Esti súg árkos zom 0,390 1,952 0,762 Álarcosán 0,690 1,526 1,053 Május végén a régi bor 0,435 2,191 0,952 A Dunánál 0,245 1,056 0,258 Óda 0,297 1,609 0,478 Hazám 0,262 1,494 0,391 Külvárosi éj % 0,252 2,519 0,635 Mesteremberek 0,474 2,591 1,227 Márciusok 0,095 3,818 0,364 Szemek 0,345 3,625 1,250 Brügel, a félszemíí 0,313 2,182 0,682 Valse triste 0,333 2,333 0,778 A természet évkönyvei 0,310 3,000 0,929 A jövendő költészete 0,414 4,143 1,711 Szeretők a nagyvárosban 0,516 1,348 0,696 Ezek után az egyes költőkkel, illetve versekkel kapcsolatosan vonunk le bizonyos következtetéseket. A koefficiensek segítségünkre vannak a Tóth Árpád költészetére jellemző stílusjegyek pontosabb feltárásában. Nála főként a melléknevek és a főnevek arányából kapott indexszámok magasak, ami azt jelenti, hogy mondatait főként az adiectivumok segítségével bővíti. Ennélfogva versei "explicitással" tűnnek ki, ilyen szempontból Az új isten,az Álarcosán c. költemények járnak elől. A legkevésbé "explicit" az Esti sugárkoszorú. A főnevek és az igék arányából kiszámított indexszámok a nominális stílus egzakt bizonyítékai, ez elsősorban Az új isten és a Május végén a régi bor c. költeményekre vonatkozik. Mindamellett Tóth Árpádnál a Busemann-féle koefficiens számadatai is magasak, ami költeményeinek statikus jellegével a cselekmény esség, a dinamizmus háttérbe szorulásával függ össze. Két esetben (Az új isten, Álarcosán) a melléknevek előfordulása magasabb, mint az igéké, s ez valóban ritka jelenség. József Attila költeményeiben a melléknevek és a főnevek arányából kiszámított indexszámok között lényegesebb ingadozás nem észlelhető. A névszók, főként a főnevek bővítésére a költő ritkábban használ mellékneveket, ami abból ered, hogy József Attila nem hangulatot igyekszik sugallni, hanem pontos, konkrét mondanivalóval hat az olvasóra. Természetesen a főnevek is túlsúlyban vannak az igékkel szemben, de nem olyannyira, mint Tóth Árpádnál. A Külvárosi éj c. költeményről kapott indexszám arról tanúskodik, hogy e vers nagyobb mértékben tartalmaz expresszionista elemeket, mint a többi. A melléknevek és az igék arányának szám-72