Alszeghy Zsoltné - Lóránt István - Varga Imre: Magyarországi latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII–XVIII. századból (Budapest, 2005)
II. Adumbrationes - programok
A színrevitelre alkalmatlan cselekmény előadását a Rákóczi-szabadságharc 1705. évi légköre, közhangulata, a barokk színi ízlés és a szerző politikai szándéka tette a nézők számára élménnyé. 1705. május 5-én Bécsben meghalt Lipót császár és magyar király. Interregnum állt be. Elfogadják-e Józsefet uralkodónak, ígéreteit a háborúnak véget vető javaslatokról? Vagy nyilvánítsák független magyar királyságnak a fegyverben álló országot, szabad választással állítsanak annak éllére nemzeti királyt? Esze Tamás szerint ez az utóbbi cél, az „alkotmányzó és fejedelemválasztó országgyűlésnek mintegy „az előkészítése” sarkallta Missovitzot a Fata Ungariae tárgyválasztásában, színre vitelében, mikor 1705. nyarán vagy őszén megírta és eljátszatta „történetieden és mégis történelmi levegőt árasztó” darabját. A történelmi levegő áthatol a barokk színjátszás kitanult, keresett fogásain, az allegorizálás, a közéleti jelenségek, intézmények, emberi tulajdonságok megszemélyesítésén. A megszemélyesített Vitézség (Fortitudo), Igazságosság (Justitia) fonnak koszorút Hunyadi Jánosnak; a Hunyadi-fiakkal álmukban Morpheus előre érezteti szerencsétlen sorsukat; a Gyűlölködés (Odium) veszekedésre tanítja Európa népeit; a hátramaradottakért az Amor Patriae könyörög Istenhez. Érzelmi telítettségű jelenetek mélyítik el az átélést, mint a haldokló Hunydi búcsúzása (I, 3); Capistranus gyászbeszéde (1,4); a Hunyadi-fiak siralma a börtönben (IV, 3.); a Dunai Nimfák kórusa Hunyadi Jánost (1,4); Hunyadi László halálát, a hősök sorsát (IV, 4.); a kilenc tagú asszonykórus a háborúba induló férjeket siratja (VI, 4.). A török pokolbéli fúriák örömtáncot járnak Hunyadi halálhírére (1.3.). Ezeken kívül a jövőt előre érzékeltetőjövendölések alkalmazása (1,1., VI. 4.) fokozza a rejtelmességet, várakozást. A Fata Ungariae tárgya történelmi. A múlt eseményeiből a Hunyadiak bukását, majd Mátyásban a felemelkedés új lehetőségét eleveníti fel, de ez által a jelenhez szól, a keletkezése korának a problémáiról, reményeiről; az idegen király uralma tette tönkre az országot, nemzeti királyság kell helyette. Ez a tanulság a fontos, nem a mese. (ESZE Tamás: A kurucok Mátyás-drámája. ItK 1958.) (Ha ugyan a nyomtatvány címlapján az évjelző mondat: „Anno quo spe aCCenDaMVr” nem a békevágyat, a nagyszombati béketárgyalások sikerében való reménykedést fejezi ki.) ELŐADÁS A darab előadásának közelebbi időpontját a nyomtatvány nem jelöli meg. ESZE Tamás úgy gondolja, hogy Missovitz a drámát 1705 nyarán, a szécsényi országgyűlésre szóló regális kibocsátása után írta, és az iskolai év kezdetén adták elő, amikor már készülődtek az országgyűlésre. (I. m. 13.) (Ez 1705. szeptember 12-től október 3-ig tartott.) SZÖVEGKRITIKAI MEGJEGYZÉSEK Az egykorú nyomtatványt szöveghűen közöljük. Elhagytuk azonban a ma már nem szokásos ékezeteket a magánhangzókról. A név- és szórövidítéseket feloldottuk, ezt [] alkalmazásával jeleztük. NYELVI ÉS TÁRGYI MAGYARÁZATOK 13 Ladislaus Posthumus - Albert királynak halála után született fia (1440. február 22.), Magyarország királya 1440-1454 közt. 15 L. P. R. = Ladislaus Posthumus Rex 29 Istriades Nymphae - a Duna menti nimfák 38 Ultricum - Ciliéi Ulrik a király rokona, főtanácsadója 62 Aenea Sylvio - Aeneas Sylvius Piccolomini (1405-1464), 1458-tól pápa II. Pius néven. 699