András Tibor: Történeti festő a XX. Században. Sümegi György elemző tanulmányával (Budapest, 2017)
Sümegi György: Ismeretlen történeti festő a XX. századból: András Tibor
Óvatos volt, körültekintően igyekezett használni a kamerát, nem akart az elkészítendő felvételeivel senkinek sem kellemetlenséget okozni. Hogy hány felvétele született 1956 október-novemberében a pesti utcán, azt pontosan nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy 49 db 6 X 9-es vintázs maradt meg. A negatívok sorsáról (hol vannak, mikor s hol történt az előhívásuk stb.) sincsenek megbízható adatok, mert András Tibor ezeket eltette, rejtekhelyen tárolta, nem akarta, hogy bármely családtagja miattuk kellemetlen helyzetbe kerüljön.47 E magatartás teljesen általános és családvédő volt a kádári megtorlások időszakában. Nem beszéltek az ilyen féltve őrzött dokumentumokról. Csak abban a szilárd reményben őrizték, hogy majd egyszer elővehetők, fontos tanúk lehetnek még. A fölvételek hátoldalára ceruzával följegyezte, hogy hol készültek, mit ábrázolnak, azonban a készítésük napját sajnos már nem rögzítette. Ám az egymásutániságuk sorrendje mintha az időrendjüket is megadná, mert az elsők a lakása környékén, majd a Széna és Moszkva téren, illetve a Móricz Zsigmond körtéren készültek, és a romeltakarítás is a kamerája elé került. Az 1957. januáriakat a lakásától legtávolabb exponálta, ezek ugyanis Csepelen, a Kvassay zsilipnél készültek, abban az időben, amikor már megszűnt a kijárási tilalom, és András Csepelre járt dolgozni. Fényképkollekciója az amatőr fényképészek hasonló munkái sorába rendeződik, rokonai lehetnek Jajesnica Róbert48 vagy Kinczler Gyula, Fettich László, Papp Zsolt,49 dr. Pap István50 51 felvételei. András Tibor fényképei között nincsenek szenzációs fölvételek, valami sajátos átlagot őriznek azokból a napokból, amikor már a rombolás, a pusztítás nyomai tűntek elő legerőteljesebben. '56-os fényképegyüttese vizuális napló arról, hogy hol járt a városban, és mit tudott lefényképezni, hová tudott eljutni. A nézőpontja - ahogyan a lánya is említette - óvatosan távolságtartó, nem ment közel az emberekhez, portrét nem is próbált készíteni. Csoportokat, a tömeg mozgását rögzítette inkább. Elsősorban a lakása (József körút) környékét járta, és mint kiszolgált katonának a tankok, a harckocsik, a lövegek s azok állapotváltozása kötötte le a figyelmét (2. Üllői úti tank, 4. Kilőtt tankon a járókelők a halottakat nézik, 10. Fának rohant a gyorskocsi, 11. Útszéli roncsok, 12. Teherautó a Körúton, 13. Felkelő őrszem a Körúton, 14. Műszaki zár a Vili. kerületben, 30. A Körtért védő felrobbantott felkelőlöveg, 31. Baross utcában tüzelő orosz löveg).5' A harcok alatt megsemmisített járműveket és a védekezésre, ellenállásra kész felkelők lőszereit is fényképezte (6a. A Kilián előtt, 17. Valaha aknavető volt, 16. A felkelők által elkészített muníció a Körúton). A lakásától egyre nagyobb távolságokra merészkedik, és a sérült házakat, romhalmos utcákat, a város sebeit dokumentálja (5. Kilátás a Krúdy utcából a laktanya felé, 6b. Corvin közi csendélet, 7. Felkelők hadiszállása, 9. Ferencváros, 18. A Ferenc körúti fák, 20. Sarokház a Körúton, 22., 24. Körúti házak [2., 4.], 25. Lenin körúti házak [5.], 26. Széna tér, 27. Foszforos lövés a Körtéren, 33. Mellékutca leomlott házzal, 35. Baross utcai ház, zongora lóg a levegőben, 41. Műszaki zár a Múzeum mögött). Fényképsorozatában legnagyobb 47 András Tibor életében egyetlen, az 1956-os forradalommal kapcsolatos munkája sem jelent meg. Öt ’56-os rajzát 1989-ben publikálták a Magyar Nemzetben (lásd: az 52., 55., 56., és 59. jegyzeteket, valamint a kötetben szereplő bibliográfiát). E munkái először, a maguk teljességében csak 2016-os kiállításain szerepeltek: Egy képzőművész haditudósító képei, 2016. március 20. - május 14., Szent István-bazilika Lovagterme, Budapest: '56 Rejtjel Képek. A forradalom titkos művészete, 2016. június 23. - november13.; Haditudósítás 1956 (az 1956-os forradalom rajzai), 2016. november 24. - 2017. január 7., Rákospalota, Pestújhely és Újpalota helytörténeti Gyűjteménye ADELIN Galériája. 48 Jajesnica Róbert: A meggyalázott város. Napkút Kiadó, Bp., 2006. 49 Naplók, interjúk '56-ról. Szerk.: Sümegi György. Enciklopédia Kiadó, Bp., 2006. 149-154., 161-164., 191-194. 50 1956 - Ferencváros és a szabadságharc. In Ferencváros kétszáz éve. Szerk.: Götz Eszter, Orbán György. Ráday Könyvesház, Bp., 2010. 244-252. 51 A fényképek címét András Tibor címadása szerint adom meg. 49