Antal Z. László: A gyógyítás társadalmi beágyazottsága (Budapest, 2017)
Második rész. A gyógyítás holisztikus szemlélete
utal a gátak építése, és ez eredményezi azt, hogy a folyók áradása ünnep helyett néha „vészhelyzetté” változhat. A gátnak - vagy még inkább a gát áttörésének - van egy további, a könyv fejezetéhez kapcsolódó értelmezési lehetősége is. A „Mint az őrült, ki letépte láncát” sort a fogyasztói társadalom egyik jellegzetes vonása leírásaként is értelmezhetjük. De itt már nemcsak a természet „gátjainak” hanem a tradicionális társadalmakban erős, a piaci szabályokat és a fogyasztói szokásokat is korlátozó „gátak” áttörésére is gondolhatunk. Ez a „gátszakadás” az elmúlt évszázadokban kezdetben a fejlett ipari országokban, később pedig más országokban is lerombolta a fogyasztás társadalmi korlátáit, és az így kialakult és megfékezhetetlenné vált gazdasági növekedés el akarja nyelni a világot. (Meadows at al, 2005.) A „társadalmi gátak” azóta sem tudtak annyira megerősödni, hogy gátat tudjanak szabni ennek a pusztító folyamatnak. Kiszolgáltatva - József Attila-i megoldás Mit tehetünk akkor, amikor rádöbbenünk arra, hogy a természet kötöttségeitől részben sikerült függetlenné válnunk, de ennek ára az, hogy az életünk szinte minden feltétele attól függ, hogy van-e áram vagy hogy kapunk-e élelmiszert a boltokban. Erről a kiszolgáltatott helyzetről és ennek egy lehetséges megváltoztatásáról szól József Attila Gyönyörűt láttam című verse. Gyönyörűt láttam Gyönyörűt láttam, édeset, elképzeltem egy gyenge rózsát. Elbámészkodtam s rám esett, mint nagy darab kő, a valóság. Ám ez a kő is képletes. A legjobb, ha mindent kimondok, így oktatnak ügyeletes és tanulságos napi gondok. 200