Antal Z. László: A Nap szerepe a társadalom életében. Taulmánykötet (Budapest, 2016)
A Nap hatása a kulturális életre
Ő is létező örökséget gondol újra, de a népi képi motívumkincs Huszka-i historizáló, Lükő Gábor (1942) néprajzi, a pszichoanalízist is befogadó műve, A magyar lélek formái, illetve Fáy Aladár (1994) esztétikai, morfológiai elemzése, A magyarság díszítőösztöne után Molnár V. József még mélyebbre jut, és még általánosabb, elemibb értelmezési keretben osztályozza a kultúrák szimbolikus alapjeleit. A világ megismerésében és kiábrázolásában „meg kell találnia a mindig változó környezetben azokat az elemeket, amelyek állandónak tekinthetők, a változások hordozóit, a szerkezeteket.” Rendszerező munkája a szimbólumok erdejét egy mélyebb logikai modell keretében négyzethálós bináris alakzatokban rendezi el. így vizsgálatának tárgya is, eszköze is képjel. Módszere távoli rokonságot mutat a gyök alapú Czuczor-Fogarasi-féle nyelvészettel, vagy Juhász Zoltánnak (2009) a népzenei alapformákat matematikai modellezéssel kutató gyakorlatával. Ebben a rendszerben a mitikus, archaikus napszimbolika új foglalatot kap a világ-virág vonatkoztatási rendszerében, azaz a Nap mint éltető fény és az általa táplált vegetáció egységében. Molnár 3*3 négyzethálójában a világ fénylő természetével kezdi a jelek szemantikai megvilágítását. A Nap kiábrázolása mentén Molnár V. József a világ-világosság-éltető Nap, és a virág, vegetáció, szerves létalap összekapcsolódásával - ahogy egyik töredékében József Attila írja - „a szemlélhetetlen világegész helyébe szemlélhető műegészt” állít. A Nap-életfa képletek - a kalotaszegi írásostól és székely kapuzábé faragásokig, vagy szűrhímzéstől a faragott jegyajándék súlyokmintákig oly változatos - ikonikus jelentéshálóját ez a természetelvű szintaktikus logika kapcsolja össze. Ezt a logikát a technocivilizáció szem elől téveszti és leváltja. A világ/virág szimbólum elértelmetlenedése nagyon is érthető, amikor az áldott Nap arcát az életet rongáló UV-B sugárzás, vagy a klímaválság miatt veszélyessé lett felmelegedés és erdőtüzek fényében szorongással szemléli a kor embere. A Molnár V. József-féle természetes modellezés szimbológiájában a Nap a felső világ szellemi erőinek jelölője is. Ez a megközelítésmód a néphagyományt a maga jelfejtő elemzésével a kozmografikus, diagrammatikus világábrázolás logikájának szintjére emelte, és általa magát a természetelvű létformát rehabilitálta. 224