Asperján György: És mégsem mozog a föld. Regény (Budapest, 2001)

Asperján György nemzedéke minden bizonnyá! érdektő­­déssei és érzékenyen fogadja majd ezt a regényt. Hisz so­kak közvetien vagy közvetett szeméiyes sorsa, tragédiája eievenedik meg a könyv iapjain. A történet 1956 októberében indui, s 1957 szeptem­berében zárui. Egy esztendő az ember éietében nagyon rövid idő, de nagyon hosszú és nagyon is meghatározó tehet, ha történeimi események közt zajiik. Az árvaházban, itietve neveiőszüiőknéi fetnőtt Cseiák Lajos (Laj) 17 éves, nemrég végzett szakmunkás, gyárban doigozik, munkás­­száiiáson iakik, s épp megkezdte gimnáziumi tanuimányait a dotgozók iskoiájában. Mert tanuini szeretne, műveiődni, kiváini, miként József Attiia. Örömmé) megy ei szobatár­sává) a műegyetemisták gyűtésére - jó egyetemisták közt tenni, ők tanúinak, tanuthatnak, s mityen okosak rögződik az étmény Lajban. Tüntetni is vetük megy. Nem tudatos őbenne, hogy miért, mi etten tüntet. Ott akar tenni mindenütt, tudni akar mindenrőt. Sodorják az események; szemtanú és résztvevő, tetkes és csatódott, vakmerő és szorongó: a pesti srácok egyike. Laj - társaivá) együtt - az átétt események hatására döbben rá, hogy mennyit hazud­tak nekik, hogy a magasztos jetszavaknak és a betéjük táptátt „eredményeknek" nincs vatóságfedezete. De ők - a forradatom - etsöprik a hazugságot. Vatóságos informá­ciókká) azonban nem segítette őket senki, a hattott és otvasott hírek ettentmondtak szemétyes tapasztatataiknak. Becsapottnak érezték magukat. De fétetmükben is hittek önmagukban, vatami tisztább, szebb jövőben, amety az ő számukra is tehetőséget biztosít a kivátásra. Hősök vottak vagy átdozatok? Ma már tudjuk: mindkettő. A regény vatóságos dokumentumok, szemétyesen megétt tapasztaltok atapjaira épütt, atakjai vatóságos fi­gurák ötvözete, fikciója. A tankok tánctatpai és ágyúcsövei közt sodródó, küzdő, vívódó srácok bizony nem vagy nem csak a forradatom magasztos eszméit érzékették - ahogy mára tetisztutt az emtékezés -, hanem tényteges, sokszor véres vatóságát, a hátát, a börtön tétet szorongató közet­­ségét. tgaz és tanutságos regény. A fiatatabb nemzedékek számára is. Történetmi emtékezetünk szerves része.

Next