Asperján György: És mégsem mozog a föld. Regény (Budapest, 2001)
nyerték, Vinczétöl akart kölcsönkérni, de Vincze azt mondta, ideje abbahagyni a játékot, és hirtelen úgy érezte, igaza van, bement a szekrényszobába, ieüit az asztaihoz, és ahogy kétségbeesett piiianataiban máskor is, összehúzta szemöldökét, dacba vonta ajkát, és merőn a semmibe nézett. Haragudott magára, amiért leült kártyázni, hiszen utálta az értelmetlen időtöltést, és arra gondolt, hogyha őt halálra ítélnék, még az utolsó pillanatban is olvasna, mert ez a leghasznosabb elfoglaltság, és aki valaki, az élete utolsó pillanatait is értelemmel tölti meg. Hirtelen elővette a József Attiláról szóló könyvet, olvasni kezdte, olvasta egész éjszaka, és le nem tette, amíg a végére nem ért, és elhatározta... Mindent elhatározott, és látta az időt, az egész mérhetetlen időt, és az azon túlit, mert tudta... Szállt a lelke, érezte, csak előre mehet, mert ott elöl nem csak halál van, hanem dicsőség, örökkévalóság és... Utoljára ilyet akkor érzett, amikor az Olcsó Könyvtár sorozatban elolvasta a véleménye szerint minden idők legigazabb regényét, a Vörös és feketét. Másnap a központi antikváriumban, ahol az Idegen szavak szótárát vette, megvásárolta a Révai Könyvkiadó Nemzeti Vállalat kiadásában József Attila összes versét, elolvasta a Curriculum vitae-t, és a könyvben a következő két üres oldalra megírta költője stílusában a magáét, majd az egész könyvet, mint egy regényt, elolvasta, azután újra és újra. A hátsó borítólap belső oldalára lerajzolta a már örökké benne élő József Attilát, és most már hihetetlenül szépnek tartotta az aívaJf vérífara&o%n?. Akkortól egy kockás füzetbe naponta írt verset, és amikor nem verset, akkor vallomást József Attilához. Mániája lett, hogy neki is többnek kell lennie, mint ami. Irmuska iránt örök hálát érzett, és megmondta neki, ezt azzal szeretné kimutatni, hogy ősztől beiratkozik az esti gimnáziumba, leérettségizik, és majd mindenki, aki bántotta, szégyelleni fogja tettét... Ezek itt a munkásszálláson, meg az édesanyja és végső soron az egész nemzet, amely megérti a három szót: Voír. Mncj. Levz. És majd aranyozott érckoporsó, és gyásszal bevont diadalzászlók, egy gyászruhás úrhölgy, agg már és megtörött, haja hófehér, és vonásaiban a hajdani madonnaszépség romjain a szenvedés... Dec^grv' Dorot/n?n/ Te összetörtél, Valéria, de ő örökké ifjú, Valéria... mert Valériának is bűnhődnie kell a miatt, hogy képtelen volt észrevenni, becsülni, szeretni valakit, aki, akiért, akinek... Szeretett ábrándozni, miközben állt a gép előtt, olajos overallja a testére tapadt, az őrő% anyag formálódott a kés alatt, s a gép oldalán aranyozott tábla hirdeti: ezen dolgozott Cselák Lajos, a nagy és halhatatlan... A nyüzüge, szemüveges, alsórácegresi Szentéi Béla művezető szaktárs, a hihetetlenül régi 9