Bárdi Nándor - Tóth Ágnes (szerk.): Önazonosság és tagoltság. Elemzések a kulturális megosztottságról (Budapest, 2013)
Tóth Ágnes – Vékás János: Az identitás természete
AZ IDENTITAS TERMÉSZETE 13 zetállam fénykorában a főhatalom - hatalmi monopóliumának megszilárdítása érdekében - maga alá rendelte a csoportkötödések egyéb formáit, elsősorban arra törekedve, hogy az ideológiai hegemónia érdekében az állam és a nemzet kategóriája minél nagyobb mértékben átfedje egymást. E kettős burok azonban nagymértékben megszabta az egyén csoportkötődéseinek egyéb formáit is, mint amilyen a család, a vallás, a kultúra, vagy akár a gazdasági élet és a fogyasztói szokások, a médiafogyasztást is beleértve. Grafikusan e modellt a következőképp szemléltethetnénk: 1. ábra. A kötődések nemzetállam-központú modellje A demokratizáció és pluralizálódás, a határok átjárhatósága, az emberek, eszmék és javak mind szabadabb áramlása, a globalizáció jelentősen kibővítette az egyén szabadságfokát: mind több csoporthoz kötődik, s ezek mindegyikéhez lojális, mindegyikével szolidáris meghatározott mértékben. A csoportkötődések konfliktusának esetében mind nagyobb mértékben az egyén határozza meg közöttük a prioritásokat,2 úgy is mondhatnánk, vásárlóként jelenik meg a „lojalitások piacán”.3 E modellt grafikusan így tudnánk ábrázolni: Az érdekek és identitások alapján szerveződő csoportok (ezeket nevezzük a továbbiakban közösségeknek) érdekérvényesítésük során megteremtik intézményeiket és elitjeiket. Az érdekérvényesítés alapjában kétféle módon történik. Egyrészt, a társadalmi 2 Az egyéni és kollektív identitás viszonyáról bővebben: Csabai-Erős, 2000. 3 A kifejezés értelmezéséről lásd: Price, 1998. I I