Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem - Bibó István munkái. Centenáriumi sorozat 7. (Budapest, 2012)
Parasztpárt, népi mozgalom, társadalmi felszabadulás - Levél Borbándi Gyulához
elutasították volna, egyikükről sem merném állítani. A népi mozgalom elképzeléseiben és frazeológiájában Dózsa mindig nemzeti hősként szerepelt, és két jelentős író: Sárközi György38 és Illyés Gyula írt drámát Dózsáról,39 Féja Géza pedig tanulmányt 1939-ben.40 A 103. oldal egész folyamán az urbánusok és a népiek ellentétével kapcsolatban valami módon fel kellene használni vagy jó lenne felhasználni azt, amit a bevezető részben az antiszemitizmusnak a népiek ellen emelt vádjáról mondottam. Az urbánusok által vallott szigorú humanizmus helyesen ítélte el a zsidó nagytőke zsidó jellegének kihangsúlyozását, valamint a zsidósággal mint egésszel szemben alkalmazott kritikai magatartást, amit a népiek egy bizonyos része magáévá tett. József Attilát, a Ki a faluba c. röpirat szerzőjét ez a szigorú humanizmus vitte az urbánusok táborába, nem valami proletárt, polgárt összefogó városi szolidaritás. Urbánusok tábora alatt értve ezúttal azt, hogy Ignotus Pállal együtt szerkesztette a Szép Szó41 című folyóiratot. A többi urbánus mind polgári, részben nagypolgári környezetből származott. Hozzá kell tennünk, hogy a népiek parasztkultusza már önmagában irritáló és gyanús volt az urbánusok számára, akik túlnyomó részben német vagy zsidó eredetű családokból származtak, és minden parasztkultusz mögött, sokszor teljesen alaptalanul, a nemzetből való kirekesztetésüket gyanították. Tulajdonképpen ez volt a tartalma és a lényege, ennél több nemigen lehetett a nacionalizmus vádjának, ami annál inkább irreális a népi mozgalom tagjaival szem38 Sárközi György: Dózsa. Történelmi dráma 3 felvonásban és 6 képben (1939) 39 Illyés Gyula: Dózsa György. Dráma (1956) 411 Féja Géza: Dózsa György (1939) 242. 41 Szép Szó (1936-1939) - báró Hatvány Bertalan anyagi támogatásával 1936-ban alapított szépirodalmi folyóirat. Fejtő Ferenc, Ignotus Pál és József Attila szerkesztették, s a Cserépfalvi kiadó adta ki. József Attila halála után szerkesztőbizottság, majd Gáspár Zoltán (1910-1945) vette át a lap irányítását. 335