Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem - Bibó István munkái. Centenáriumi sorozat 7. (Budapest, 2012)

Parasztpárt, népi mozgalom, társadalmi felszabadulás - Levél Borbándi Gyulához

ben, mert a két háború közötti magyar nacionalizmus centrális jelenségétől, az irredenta agitációtól teljesen és tudatosan távol tartották magukat. Hozzá kell tennem, hogy a népiek egészük­ben az ország és a nemzet életbe vágó problémáit sokkal reá­lisabban és sokkal behatóbban érzékelték, mint az urbánusok, akik között voltak politikailag erősen elkötelezett és teljesen érdektelen személyek, de az egész paraszti világtól teljességgel távol álltak, amit viszont ellenkező irányban a népiekről egyál­talán nem lehet elmondani a városi világgal szemben. Mindez természetesen nem vonatkozik József Attilára, akinek az urbá­nusokhoz való kapcsolódását előbb már igyekeztünk megma­gyarázni. A 104. oldal hatodik sorában azt mondani a két világháború közti magyar ellenforradalmi rendszerről, hogy az sok antide­mokratikus vonással rendelkezett, nagyon kevés. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alapjaiban nem volt demokratikus. A könyv­ben másutt is előfordul az, hogy a parlamentarizmus bizonyos fokú meglétét egyben bizonyos fokú demokrácia tünetének jelzi. Ez így fogalmilag nem precíz, mert a parlamentarizmus nem szükségképpen demokratikus, lehet arisztokratikus vagy oligarchikus is. Hogy egy parlamentarizmus jobb, mint egy dik­tatúra, az áll, de nem jelent önmagában egy mérsékeltebb vagy félutas demokráciát. Azt a könyv másutt helyesen kifejti, hogy ez a rendszer nem volt fasiszta, de ezért nem szükséges akár csak kismértékben is demokratikusnak nyilvánítanunk. A 104. oldal közepe tájt nem találom pontosnak azt az állí­tást, hogy a harmincas évek nyugtalan ifjúsága nem akart sem a jobb-, sem a baloldali pártokhoz csatlakozni. Ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ez a nyugtalan ifjúság a harmincas évek köze­péig messziről egységesnek látszó, kissé amorf, sokféle moz­galom között hányódó tömegnek látszott. A harmincas évek elején, pontosan akkor, amikor a népi mozgalom kezdődött, ugyanakkor a hitlerizmus megjelenése választóvízként - hozzá kell tennem, teljesen egészségtelen választóvízként hatott, ez az egész ifjúság egészében egy sokkal egészségesebb reform­336

Next