Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem - Bibó István munkái. Centenáriumi sorozat 7. (Budapest, 2012)

Parasztpárt, népi mozgalom, társadalmi felszabadulás - Levél Borbándi Gyulához

nak ezt követően a reformkérdésekről írt cikkeik egyáltalán nem mutatják azt, hogy a kormányt támogatják. így nem helyt­álló a harmadik bekezdés elejének az az állítása sem, hogy a Göm­bössel való találkozás keserű csalódást jelentett az írók és Zilahy számára. Csak Zilahy és esetleg egy vagy két író számára je­lenthette ezt, akik túl sokat vártak ettől. A 155. oldal első bekezdésének a vége felé áll az, hogy Nagy Lajos nem volt népi, hanem inkább „polgári” szocialista. Azt ugyan nehéz megmondani, hogy ez pontosan mit jelent, de Nagy Lajost lehet egyszerűen szocialistának vagy kommunis­tának minősíteni. A 155. oldal alján lévő utolsó bekezdésben foglaltakra néz­ve meg kell állapítani, hogy József Attila és a hozzá közel álló ún. urbánusok a népieket azért támadták, mert eleve feltéte­lezték róluk a velük szemben emelt nacionalizmus és egyéb vádak jegyében, hogy ha egyszer Gömbössel összetalálkoztak, ott komoly, beható és közeledést jelentő tárgyalásokat folytat­tak. A világos tények kétségessé sem teszik, hogy erről szó se volt. Az oldal legalján lévő az a gondolatmenet, hogy nem lehet tudni, vajon Gömbös a reformdolgokat komolyan vette-e vagy sem, az előbbiekben Gömbösről mondottak fényében teljesen valószínűtlen, és a könyv maga is már a következő mondatok­ban világosan cáfolja, hogy Gömbös a legkisebb mértékben is komolyan vette volna ezeket a terveket. Különben Németh László a Tanú-han, mikor a Lesz-e reform? című cikke után összefoglalta Gömbös kormányzatát,67 Gömbös személyéről is megsemmisítő és metsző jellemzést adott, amiből egyben vilá­gosan következik, hogy reformok komolyanvételéről szó sem volt nála. Ezzel szemben utalni lehet arra, hogy a Gömbös-kor­mánynak egy jelentős tagja: Kozma Miklós68 belügyminiszter 67 Tanú. 1934-1935. 10. 285-288. 68 Kozma Miklós (1884-1941) - katonatiszt, politikus. 1919-ben Szegeden a nemzeti hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy kabinetirodájának katonai referense. 1922-től az MTI, 1925-től a Magyar 353

Next