Bibó István: Visszaemlékezések - Bibó István munkái 12. Centenáriumi sorozat (Budapest, 2012)
Levél Borbándi Gyulához
vagy félutas demokráciát. Azt a könyv másutt helyesen kifejti, hogy ez a rendszer nem volt fasiszta, de ezért nem szükséges akár csak kismértékben is demokratikusnak nyilvánítanunk. A 104. oldal közepe tájt nem találom pontosnak azt az állítást, hogy a harmincas évek nyugtalan ifjúsága nem akart sem a jobb-, sem a baloldali pártokhoz csatlakozni. Ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ez a nyugtalan ifjúság a harmincas évek közepéig messziről egységesnek látszó, kissé amorf, sokféle mozgalom között hányódó tömegnek látszott. A harmincas évek elején, pontosan akkor, amikor a népi mozgalom kezdődött, ugyanakkor a hitlerizmus megjelenése választóvízként - hozzá kell tennem, teljesen egészségtelen választóvízként hatott, ez az egész ifjúság egészében egy sokkal egészségesebb reformmozgalom irányában indulhatott volna el - ez az ifjúság polarizálódott egy erőteljesen jobboldali részre, mely számbelileg több volt talán a baloldalinál (lehet, hogy csak hangosabb, az ifjúság többségét talán nem tette ki), és egy számbelileg kisebb, egyértelműen baloldali részre; s a népi mozgalom egészében a baloldali részhez számítandó. De az áll, hogy az akkor fennálló pártokban nemigen találta a helyét. Ezek a fennálló baloldali pártok többségükben megmerevedett, többé-kevésbé elaggott és eléggé steril képződmények voltak, minden tisztességes s tiszteletre méltó tradíciójuk ellenére is. Fontosnak tartom azt tisztázni, miért hangsúlyozom a népi mozgalom baloldali jellegét. Tudom, hogy a jobboldal és a baloldal szembeállítása erősen lejáratott valami, de van egy eredeti értelme, amit ma is tisztán meg lehet fogalmazni: jobboldal minden erősen tradicionális, bizonyos fokú arisztokratizmusra hajló irányzat, baloldal minden radikális, a társadalmat racionálisan változtatni kívánó irányzat. A jobboldal mindig hajlott arra, hogy az emberi szenvedés bizonyos mennyiségébe belenyugodjon, a baloldal e tekintetben sokkal intranzigensebb és sokszor utópistább is volt, mint a jobboldal. Ezen a skálán a népi mozgalom egyértelműen a baloldalon foglalt helyet, amin nem is lehet csodálkozni a tradicionális magyar társadalmi 359