Biró Bertalan: Magyar legendák és geszták - Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 15. (Budapest, 1997)
Királybíró Olga: Dr. Biró Bertalan
téről szintén neki kellett megírnia. Amikor Bangha Szekfű Gyulával közösen elkészítette a XI. Ince pápa című emlékfüzetet (Bp., 1936.), akkor ebben Ludovico Buonvisiról Biró írt tanulmányt. Előzőleg és közben egymás után jelentek meg esszéi, iránycikkei és hitvédelmi, nemkülönben irodalomtörténeti és társadalomlélektani írásai. Ezek közül jelentősebbek: Akik az életet keresik (Faust, Raszkolnyikov), A karthauzi (1932), Róma és Moszkva: a pápai ínségakció 1930, Magyar munkás lélektana (sorozat, 1933-1934) , A munkanélküli lélektana, A marxizmus eredete, Az orosz vallásbölcselet utolsó félszázada (valamennyi a Magyar Kultúrában). Említésre méltó még Kölcsey és a katolicizmus, a Boldogasszony népe (1938), Vladimir Szergejevics Szolovjev élete és műve (Vigilia 1935), Anima candida - Vladimir Szergejevics Szolovjev (Vigilia 1936), és Szolovjev: Antikrisztus legenda (Vigilia 1935) . Az Antikrisztus legenda befejező részét a világ végéről („látomás") azonban csak később fordította le, és kéziratban maradt. De lefordította oroszból Szolovjevnek, a nagy konvertita bölcselőnek más munkáit is, így a Teokrácia múltja és jövője, az Antikrisztus, a Jóság igazolása a Szerelem értelme, A háború értelme és Az orosz eszme című munkáit is, amelyek egy része a Magyar Kultúrában, más része a Vigíliában és az Új Korban jelent meg (1935-1937). Vele egy külön tanulmányban is foglalkozott: Szolovjev, a szlávság metafizikusa címen (Budapest 1947, Szent István Társulat). Ezt azonban a cenzúra elkobozta. Biró Bertalan máig is egyedülálló magyar tolmácsolója Szolovjevnek. A szegedi József Attila Tudományegyetem kérte hozzájárulását, hogy orosz fordításait jegyzetként használhassák. A Magyar Kultúra közölte 1930 és 1935 között Dosztojevszkij és a katolicizmus, Merezskovszkij világnézete a Katolikus irodalom és Calderon világnézete című munkáit is. Még a háború előtt jelent meg a Szegedi üstökös című szépirodalmi regénye Hunyadi János koráról és délvidéki hadjáratairól Márton Lajos illusztrációival (320 oldal). Egyes fejezetei a középiskolák tankönyveibe is belekerültek (Korda-kiadás 1939). Páter Fényi, a Nap-kutató és Eugenika című munkája 1935-ben a Magyar Szemle Társaság kiadásában, majd a Magyar Szemle Társaság könyvtárának 47. számú kiadványában egyszerűsített formában is megjelent. Az Eucharisztikus Kongresszus után a budapesti nunciatura kérésére átvette a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, és 1938-tól az ostromig, 1944. december 7-ig vezette mint az egyesület lelkésze, a hadviseltek osztályvezetője és a szociálkaritatív ügyek igazgatója. Az egyre erősödő német újpogányság, a nemzetiszocializmus ellen és a világnézeti tisztánlátásért ekkor jelentek meg korszerű tanulmányai a Magyar Kultúrában a felerősödő fajelméleti kutatások és irányzatok helyes megítéléséről. így: 20