Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében (Budapest, 2003)
Nunquam futtilibus excanduit ignibus aether
s az ebből fakadó félelem és féltés adja a versnek azt a lírai töltetét, mely a humanista apparátus kereteit szinte szétfeszítve, az elégiát már-már modem lírai költeménnyé teszi. Pedig Janus, mint általában, ebben a versében is sokat adott a költői apparátusra: úgy érezhette, az üstökös megjelenése annak lehetőségét is magában rejti, hogy ország-világ előtt megmutathassa nem mindennapos szakirodalmi tájékozottságát és felkészültségét, melyek révén könnyedén képes eligazodni az ókori asztrológiai kézikönyvek útvesztőiben. Helyenként mintha szándékosan adna fel rejtvényt majdani olvasójának; így például azzal, amit az Arcturusról és a Haedusról ír: Perfice, ne terris noceant Arcturus et Haedus, Arcturus ventis, saevior Haedus aquis. (25-26) Az Arcturusról és a Haedusról közhely az ókori latin irodalomban, hogy mind a kettő vihart és esőt hozó csillagzat,48 de ilyen éles különbséget nem szokás tenni köztük; ezt önmagában Servius Georg/ca-kommentárjának hasonló tendenciát tükröző helye sem magyarázza.49 Hogy valaki megfejthesse, hogy az egyik miért inkább ilyen, a másik miért inkább olyan, ahhoz ismernie kell egyrészt a két csillagkép kelésének és lenyugvásának pontos idejét, másrészt a zodiákus csillagképeknek az elemek dominanciáján alapuló, időjárási fokbeosztását. Az Arcturus május 22-23-án nyugszik le, vagyis az Ikrek 2-3. fokán; az Ikrek első fokaira a levegő dominanciája jellemző: ávepdáSri (Tetr. II 11, 94); a Haedus szeptember 27-én kel: a Mérlegnek ezen a fokán a nedves elem uralkodik: 05атсЬ5т| (Tetr. II11, 95). Janus azonban bármennyire jól képzett rétor is volt, bármennyire megtanulta is a helyes szerkesztés szabályait, apróbb következetlenségeivel helyenként mégis elárulja, miféle könyvek és jegyzetek voltak előtte könnyednek tűnő verssorai megszerkesztésekor. Ezek persze lehetnek nagyon szándékos „következetlenségek” is, melyeket egyszerűen jelzésértékűeknek szánt. Tipikusan ilyen részlet az üstökös késelésében az, ahol hirtelen csapongóvá válik az előadása az évszakok sorrendjét illetően: 48 Plinius, Nat. hist. XVIII278; 310 sk. П 106; 124 stb. 49 Ad Georg. I 204: iam dicit astrologiam rusticam ita, ut navigantem nosse debere. Arcturus autem stella est in signo Bootae post septemtrionem, cuius ortus et occasus tempestates gravissimas facit... Bene autem Haedos Arcturo iunxit, qui ipsi pluvias faciunt. 83