Borsa Gedeon: Andreas Hess - A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R egyesület füzetei 6. (Budapest, 2013)
Borsa Gedeon: Andreas Hess
192 Borsa Gedeon hogy a magyar kancellár volt az, aki a legátuson keresztül szorgalmazta uralkodójánál annak közbenjárását a pápánál Enea Silvio kardinálissá történő kreálása ügyében. Erőfeszítéseik eredményre vezettek: III. Calixtus 1456-ban valóban bíborossá nevezte ki Piccolominit, aki nem is maradt hálátlan. Ő volt ugyanis az, aki hatásosan közbenjárt V. Lászlónál, amikor az Vitézt a Hunyadiak elleni akciója során Budán lefogatta.926 Miután Carvajal hosszú évekig és folyamatosan tartózkodott hazánkban, kapcsolatai a királyi kancelláriát vezető váradi püspökkel igen elmélyültek. A spanyol Carvajal, az itáliai Piccolomini és a magyarországi Vitéz kölcsönösen jól ismerték egymást, gyakori találkozásaik között pedig kapcsolatukat rendszeres levelezés útján tartották fenn. A közöttük kialakult egyértelmű rokonszenv nem vezethető vissza kizárólag a törökök elleni küzdelem szervezésének közös törekvésére. Jelentős szerepe volt ebben mindhármójuk őszinte érdeklődésének az itáliai humanizmus iránt. Enea Silvio ez irányú, kiemelkedő írói, publicisztikai és költői tevékenysége egyaránt jól ismert. De Carvajal is vonzódott ehhez az irányhoz, amire baráti köre is utal: Enea Silvión kívül például a Bizáncból Velencébe települt Bessarion görög bíboros nyomdászat iránti érdeklődése is feltehetően erre a forrásra vezethető vissza.927 Szemügyre véve a fentiekben tárgyalt három főpapot, meg kell állapítani, hogy ebben az előkelő társaságban Vitéz nem játszott alárendelt szerepet. Ő kétségtelenül a magyarországi humanizmus nem csupán időrendben első, de öszszességében is vezető alakja. Jóllehet feltehetően sohasem járt Itáliában, mégis teljes egészében magáévá tette az onnan kisugárzó új gondolatokat. Vitéznek a meglehetős elszigeteltségében kifejlődött humanista érdeklődése szinte rejtélyesnek tűnhet. A megoldást ehhez a korai itáliai humanizmus egyik jeles alakja, az idősebb Pier Paolo Vergerio (1370-1444) személye adja, aki Zsigmond király szolgálatában 1418-tól egészen 1444-ben bekövetkezett haláláig Magyarországon élt. Utolsó éveiben szorosabb kapcsolatba került vele a fiatal Vitéz, aki a budai királyi kancellárián dolgozott. Vergerio sokszor tartózkodott Vitéz házában, aki tőle vette át és tette magáévá - nemzetközi mércével mérve igen korán - az új itáliai felfogást.928 Vitéznek éppen udvari beosztása miatt sokirányú külföldi kapcsolatot is sikerült kiépítenie. Különös érdeklődéssel fordult az asztronómia és asztrológia irányába. Peuerbachhoz fűződő kapcsolatairól a fentiekben már szó esett. E bécsi professzor kimagaslóan legnevesebb tanítványa Joannes Regiomontanus volt. A nemzetközi hírű és jelentőségű tudós udvari csillagászként lépett Vitéz szolgálatába, és rendezte sajtó alá Peuerbach egyik legjelentősebb munkáját, a hold- és napfogyatkozások kiszámítására szolgáló táblázatokat. A váradi püspök tiszteletére ezeket azután „Tabulae Waradienses”-nek nevezte el.929 Regiomontanus 926 1457. augusztus 10. - Fraknói, Vitéz 118-119,125-127. 927 Gómez Canedo i. m. 269-272. 928 Filológiai Közlöny 1955. 521-533. 929 Nyomtatásban megjelent: Viennae Austriae 1514 Joannes Winterburger. - Langer, Eduard-