Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin. A szemtől szembe és forrásvidéke - Irodalomtörténeti füzetek 134. (Budapest, 1994)

Jegyzetek

annyi becsülést sem kap, amennyi Minosz áldozatainak kijár.” (L. 150. jegyz. 589-590.) 182 L. 176. jegyz. 183 „Szilasihoz való viszonyomat leghűbben a tanítvány tanítójához való kapcsolata jellemzi. A véleményét hallgattam, tanultam. Vérbeli pedagógus volt” - vallja az író egyik már idézett interjújában. Bár hozzáteszi: ennek ellenére nem vált a filozófiai írások rendszeres olvasójává, továbbá azt is, hogy Szilasi nem filozófiatörténetből „oktatta”, hanem rendszerint saját gondolatairól beszél. L. 29. jegyz. 388. - Szilasi munkásságához 1. Heiss, Robert: Der Philosoph und die Wissenschaft. = Frankfurter Allgemeine Zeitung 1964. jan. 18. 15. sz., és Marx, Werner: In Memoriam Prof. Dr. Wilhelm Szilasi. = Freiburger Universitats Blatter 1967. febr. 17. 15. sz. 7-8. 184 L. 136. jegyz. 185 Husserl filozófiájához 1. Szilasi Vilmos: Edmund Husserl = Nyugat 1930. ápr. 1. 7. sz. 521-532., és Babits-Szilasi levelezés. (137. jegyz.) 193-206. 186 L. Feldafing 1927. aug. 26-i keltezésű levelét. In: Babits-Szilasi levelezés. (137. jegyz.) 113-114. 187 Szabolcsi Miklós id. mű (175. jegyz.) 67-68. 188 Heidegger munkásságáról, különös tekintettel a Sein und Zeitre 1. Fehér M. István: Martin Heidegger. Bp. 1984. 204 1. 189 Babits Mihály: Könyvről könyvre. = Nyugat 1933. márc. 16. 6. sz. 360-364., ápr. 1. 7. sz. 417-422., és B. M.: Ezüstkor. Bp. 1938. 272-285., B. M.: Könyvről könyvre. Bev. Belia György. Bp. 1973. 118-131. 190 Ezúttal is alá szeretnénk húzni: nem a filmszerkesztés szokványos fogásaira: a premier plan, a totál, az esetleges svenkelés és a montázs alkalmazására gondolunk, hiszen ezeket már viszontlátjuk a tízes évek irodalmi alkotásaiban. Hanem a fény látványt és mozgást teremtő szerepére, ami 1932-ben gyökeresen új szemléletet jelentett. 191 Marcel Proust módszeréről, tudomásunk szerint, először Németh Andor ejtett szót egy Szép Ernőről szóló bírálatában (Hetedikbe jártam. = Bécsi Magyar Újság 1922. jan. 6. 5. sz. 5.), majd korszakos jelentőségét külön cikkben is megvilágította: Az elveszett idő keresése. = Bécsi Magyar Újság 1922. dec. 10. 282. sz. 6., és N. A.: A szélén behajtva. Bp. 1973. 158-160. írásai azonban legfeljebb az emigráció figyelmét keltették fel, s azt is csak részlegesen. (Déry például a megjelenés időpontjában már Feldafingban dolgozott a korábban említett Országúton c. regényén.) Proust világirodalmi rangját valójában Gyergyai Albertnek a Nyugat ban megjelent kitűnő tanulmánya (1923. I. 387-393.) alapozta meg. Ezt kiegészítve 116

Next