Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin. A szemtől szembe és forrásvidéke - Irodalomtörténeti füzetek 134. (Budapest, 1994)
József Attila-párhuzamok
gát azonban ő is érezhette és érzékeltette. Mindenesetre erre utal Hintze képzeletbeli vívódása Ernszttel, aki lelkiismeretfurdalás nélkül elfogadja, sőt kiprovokálja, hogy az ifjú „jelölt” helyette ülje le a tíz évet (— „Egy gondolat elfogadhat áldozatot — replikázik vele —, de egy ember?” 136.), s ezt követően Hintze „megtérésének” egy apró momentuma is. Az „álom-folyosó” leírásánál többször is szót ejtettünk már Ernszt gyerekkori ötpfennigeséről, amelyet sikerült a rendőrségi motozás során megmentenie, hogy kistestvéreinek élelmet vegyen rajta. — Nekem is van zsebem! — kiáltja Ernszt hajnali árnya felé Hintze, erre a nadrágzsebben szorongatott ötpfennigesre célozva. Az ő zsebét azonban nem terhelik a mindennapi szükségnek ilyen jelképei. Amikor azonban reggel átmászik Emszték kerítésén, egy drótszög kiszakítja a nadrágját. Hilda, Ernszt élettársa, észreveszi ezt, és megígéri, hogy megvarrja. De megfeledkezik erről, s Hintze távozásakor e zseb melletti szakadás ismét beleakad — most egy szék kiálló karfájába, és tovább reped. Ebben, a magárahagyatottságot jelképező, sérült nadrágban jelentkezik Hintze az ügyvédnél, hogy teljesítse első „pártmegbizatását”. S képletesen: ezzel a szakadt nadrággal vállalja Déry is az erkölcsi szolgálatot, felülemelkedve a mozgalom irányából érzékelt bizalmatlanságon;180 mert úgy érzi, még az adott negatívumok között is a „frontnak” ezen az oldalán van a helye. 1 Az Eszmélet és A zálog párhuzamának utolsó tételeként az általuk közvetített filozófiai vonatkozásokat is érdemes röviden érinteni. Hogy az Eszmélet következetesen átgondolt világértelmezés — ezúttal nem szükséges részletezni. Azt viszont talán mindenképpen alá kell húznunk, hogy mindezt a költő nem egy monolit filozófiai rendszer leképezésének szánja; hogy nem filozófiai tankölteményt ír, amely szakszöveg, illetve valamiféle szak-koncepció lírai tükörképe. József Attila nem filozófus, annak ellenére, hogy tiszteletre méltó filozófiai műveltséggel rendelkezett. Tizenkét tételében saját költői világát, világértelmezését nyújtja, műnemének saját törvényei szerint. — Nem kétséges, világlátásának kiindulópontja a materializmus. A természet jelenségei, törvényei e materializmus „ortodox”, múlt századi szűrőjén keresztül jelennek meg a költeményben. Amint 79