Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin. A szemtől szembe és forrásvidéke - Irodalomtörténeti füzetek 134. (Budapest, 1994)
Jegyzetek
166 Téglás Ferenc: Az egységfront körül Válasz József Attila azonos című vitacikkére. = Új Harcos 1933. jún., 4. sz. 74-80., és J. A. Összes művei. 3. köt. Bp. 1958. 367-372. - A Téglás Ferenc álnevet nem sikerült mindmáig megnyugtató bizonyossággal feloldani. Egyesek Réz Andorral, mások Roth Istvánnal azonosítják. 167 József Attila párttagságának és „kizárásának” lassan már többkötetnyi irodalma van. A kérdés első összefoglalása: Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. = Kritika 1965. nov., 11. sz. 11-20., és Párttörténeti Közlemények 1965. 4. sz. 30-46., Sz. M.: Változó világ - szocialista irodalom. Bp. 1973. 53-77., továbbá még 174. jegyz. 168 Pákozdy Ferenc: Külvárosi éj. József Attila újabb költeményeiből. = Társadalmi Szemle 1933. febr., 2. sz. 87-88. 169 L. 11. jegyz. 170 Heinrich August Winkler: Der Weg in die Katastrophe. Arbeiter und Arbeiterbewegung in der Weimarer Republik 1930 bis 1933. Berlin/Bonn 1987. Verl. J. H. W. Dietz Nachf. 766-767., és 910. - A megjelölt helyek a KP és a nácik együttműködését írják le az 1932 novemberi sztrájk idején; illetve a KP-tagok nagytömegű „átállását” - a náci hatalomátvételt követően. 171 Ezekre a vonatkozásokra Ungvári Tamás kismonográfiája (1. 2. jegyz. 129-130.) hívta fel először a figyelmet. Az a körülmény, hogy annak kéziratát maga az író is láthatta, s esetleg korrigálhatta volna, ha nem ért vele egyet, csak megerősíti Emszt alakjának általunk megfogalmazott szerepét és jellemzését. 172 József Attila: Egyéniség és valóság. — Valóság 1932. jún., 1. sz. 1-6., és J. A. Összes művei. 3. köt. Bp. 1958. 120-127. 173 A cikk fogadtatását és visszhangját 1. a kritikai kiadás jegyzeteiben: J. A. Összes müvei. 3. köt. Bp. 1958. 351-353. 174 A „lehagyást” követő útkeresésről, József Attila tájékozódásáról a szociáldemokrata párt irányába, illetve szocializmusképének egyetemessé válásáról 1. Fejtő Ferenc: József Attila és a szociáldemokrácia. = Elet és Irodalom 1988. júl. 22. 30. sz. 5., Garai László: József Attilát „felszociáldemokratázzák”. = Uo. 1988. aug. 12. 33. sz. 4. A két szerző vitája a költő egy addig ismeretlen cikktöredékéhez kapcsolódik, amelyet előzőleg Horváth Iván a szegedi egyetem Gondolat-Jel című kiadványában publikált. Kiegészített változata: H. I.: József Attila és a párt. In: Miért fáj ma is. Az ismeretlen József Attila. Szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Bp. 1992. Balassi K. 297-324. 175 A kommentárok sorát Horváth Márton 1945-beli előadása nyitja, amely még „proletárvers”-ként aposztrofálja az Eszméletet. L. József 114