Csernus Mariann: Ki voltál, Lányom? (Budapest, 1993)
A lány naplója
Maga kezdettől fogva sakkozott? Megígértem magának, hogy megtanítom sakkozni. Én nem tudok sakkozni? Radnóti előtt a kerítés nemcsak szögesdrótból lehet... (miből) Milyen törvény az, hogy én soha nem szerethetek senkit? Akit maga megérdemel, aki magát megérdemli... Hétfőn várom. Engem? Maga itt lesz? Nem. Kedden jönnek a színházból. Utána még beszélhetek magával? Az emberi személyiség környezetét nem lehet egy sémára leszűkíteni, hála Istennek Nagy László: József Attila! Mért játszott a szíved, te szerencséden, rombolva magad szüntelen télben, építve dalra dalt, s ldfűlva s lágyulva, ésszel mérhető pontokon is túlra tudatod mért nyilait? Hiszen te tudtad: dögbugyor a vége e pokoli útnak ott a hit is kihalt, hiszen te tudtad: álmaid orra buktak, magad örökre kicsuktad, járhatod a téboly havát, s árván, idéden, emberségre, hű szerelemre éden villámló tálból eszed a halált. 173