Csurgó Bernadett: Vidéken lakni és vidéken élni. A városból vidékre költözők hatása a vidék átalakulására: a város környéki vidék (Budapest, 2013)
Elméletek és megközelítések a város és vidék kapcsolatáról - 1. rész: A konstruktivista vidékszociológia elmélete és empirikus megközelítései
rendezett fesztiválokon figyelhető meg. A fesztiválturizmus a posztmodern turizmus egy jellegzetes formája, amely a tömegturizmussal szemben kínál különlegeset a fogyasztóknak (Havasréti, 2000). A fesztiválokon a turizmus kulturális megközelítésének összes eleme (utazás, szabadidő, élmény) felfedezhető. A fesztiválok rendkívül gazdag élménykínálata a kikapcsolódást, a hétköznapoktól való elszakadást, az otthontól való távoliét élményét nyújtják a fogyasztók, azaz a városi látgatók, és a helyben élők számára. A megismerés és felfedezés intenzív élménye mellett az autenticitás élménye is hangsúlyosan jelen van, még ha ez sokszor nyilvánvalóan, megrendezett autenticitás is. A vidéki turizmus kommercializálja a vidéket, ehhez jól kidolgozott reklámtevékenység társul, ami főként a turisztikai szolgáltatásokon, illetve a prospektusokon keresztül gyakorol meghatározó hatást a vidék képére. A turizmus és a hozzá kapcsolódó reklámtevékenységek a térbeli cselekedeteink alapját jelentő mentális térképre is hatással vannak, a közvélemény figyelmét a turisztikai látványosságok irányítják bizonyos településekre és régiókra. Az egyetemi hallgatók mentális térképeinek vizsgálata bizonyítja, hogy a Magyarországra vonatkozó földrajzi ismeretek a turizmus által manipuláltak, visszatükrözik azok szlogenjeit, valamint a média előítéleteit. A térbeli képzetek szoros összefüggésben vannak a település vagy régió imázsával: az olyan határozott térbeli képzetek, amelyek befolyásolják a vizsgált egyetemisták térbeli eligazodását, választásait, csak a pozitív imázzsal rendelkező helyekről alakulnak ki, a fejletlennek tekintett, negatív megítélés alá eső régiókat pedig ösztönösen kikapcsolják a tudatukból (Kiss-Bajmóczy, 1996). A vidékimázs szorosan összefügg a turisztikai miliővel, amelynek lényege, hogy az első, a fizikai arculat észleléséből fakadó képeken túlmenően olyan egyedi jellegzetességeket is magán hordoz, amelyek az ott élők történelméből, kultúrájából fakadnak, és befolyásolják a turisták élményeit. A turisztikai miliő kialakításában elengedhetetlen szerepe van a helyi lakosságnak is, hatásuk a turisták által felkeresett hely élmény apparátusában tükröződik vissza. A magyar falusi miliőn olyan elemek sokaságát értjük, amelyek a falvakat mint tereket álta59