Demetrovics Zsolt - Kökönyei Gyöngyi - Oláh Attila: Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig (Budapest, 2007)
Terápia
A foglalkozások lefolyása A csoportfoglalkozásokat a Róbert Károly Kórház Munkaterápiás Osztályán - amint az elején említettem - 8-12 főnek tartottam. A hét első foglalkozása téma alapján 3 részre oszlott: 1. A főtéma előtt oldásként, illetve a főtémára hangolódásként az adott évszak ábrázolása az évszakhoz, hónaphoz kapcsolódó vers segítségével. 2. Az adott szülő-gyerek, testvér-, barát- vagy párkapcsolatot bemutató vers, mint főtéma, illusztrálása. 3. Az adott témához vagy az évszakhoz kapcsolódó zenehallgatás. A jellegzetes kapcsolatmintákat bemutató főtéma előtt az adott évszak illusztrálása, szépségének bemutatása is vers és/vagy zene segítségével történt, ami érzelmileg mozgósította a csoportot a festésre. Ez egyben lazításul is szolgált, valamint a vers (verbális érzelmi közlés) és festés (az érzelmeknek manuális - tudattalant érintő és bevonó - kifejezése) közötti kapcsolatteremtés első próbálkozása volt. Az adott évszak ábrázolása többször témája a foglakozásoknak, de nem tölti ki az egészet, hanem az érzelmi feszültséget keltő vers (mint főtéma) meghallgatása, majd illusztrálása után a csoportfeszültség oldására is szolgál. A vers és zene mellett az asztalt az adott évszakra, hónapra jellemző természeti tárgyak - pl. virág, faág, kő stb. - díszítették. Az „évszakok” témát azért tartottam megfelelőnek, mert kapcsolatba hozta (hozza) őket a külvilággal, sivár kórházi életüket színesítette (színesíti). Az évszakok változása eleve hat a személyiségre. Könnyebb az ábrázolása, és hamarabb juttatja sikerélményhez a beteget. Gazdag az irodalma, erős a pozitív érzelmi hatása, és az egész környezetünkben megnyilvánul. Csoportterápiás tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy az évszak-témával való kezdés erősen fellendítette a csoport festési kedvét, hangulatára élénkítően hatott. Érzelmileg aktiválta a csoportot, felkészítve őket a vers tartalmára, illetve a zenére történő ráhangolódásra, a főtéma után alkalmazva pedig segítette a felszínre került komplexust-hordozó feszültség levezetődését, a lassú megnyugvást. Egy-egy erős katartikus élmény után (pl.: József Attila: Kései sirató, Bartis Ferenc: Kiszakadva) megnyugtatta a csoportot. Ha az évszakról szóló vers vagy zene oldásként szerepelt a főtéma után, akkor azt az instrukciót adtam mellé, hogy csak az illusztrálja, akinek kedve van hozzá. A társas kapcsolatok illusztrálására szolgáló versek 2 fő témára oszlottak: a szülőgyermek és a felnőtt párkapcsolatra. A szülő-gyermek kapcsolat témaváltozatai Anya-gyerek kapcsolat gyermekkorban 1. Negatív kapcsolat: intimitás nélküli, nyíltan vagy rejtetten elutasító vagy agresszív anyai viszonyulás, pl. József Attila: Mama c. verse. 2. Pozitív kapcsolat: intim, elfogadó anya-gyerek kapcsolat, pl. Bölcsődalok. 363