Demetrovics Zsolt - Kökönyei Gyöngyi - Oláh Attila: Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig (Budapest, 2007)
Terápia
d) a magány elviselhetetlensége, a társ utáni vágyódás költői képekben való kifejeződése, pl.: Juhász Gyula: Milyen volt, Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének. e) a beteljesült szerelem lelki hatása, pl.: Radnóti Miklós: Levél a hitveshez, József Attila: Óda. f) küzdelem a kapcsolat fennmaradásáért, pl.: Garai Gábor: Ha a szerelem elhagyott... g) házasság: krízis, küzdelem, fásultság, harmónia, összeforrottság stb. lelki állapotai, pl.: Pardi Anna: Házasság, Tóth Judit.: Anyaság, Tamási Eszter: Féltékenység című versei. A fenti témák azon alapvető kapcsolatmintákról szólnak, melyeknek érzelmi állapotait szinte minden ember átéli, örömmel, fájdalommal, kisebb-nagyobb megrázkódtatásokkal. A pszichiátriai tapasztalat, azt hiszem, bizonyítja, hogy a betegek pszichés sérüléseik, és/vagy pszichoszomatikus betegségeik miatt sokszor nehezen vagy sehogy sem tudnak megküzdeni a kapcsolatokkal együtt járó krízisekkel, ami a teljes elzárkózáshoz vezethet. A tematika bemutatása szemlélteti, hogy a csoporttagok egy olyan folyamatban vesznek részt, amely interperszonális helyzeteiket fogantatástól felnőttkorig érinti. A tematikában mind a gyermekkori, mind a felnőttkori párkapcsolatoknál hangsúlyt kap mind a negatív (frusztrációt, traumát okozó), mind a pozitív élethelyzet és érzelmi állapot versek segítségével történő újra-átélése. A két egymással ellentétes - pozitív és negatív - érzelmi pólus, ami archetípus szinten (a kollektív és személyes tudattalanban) is bennünk él, egyszerre tekinthető a pszichés fejlődés „motorjának” és gátjának. Utóbbinak akkor, ha a fejlődést képviselő differenciáció első lépcsőfokát is jelentő jóra és rosszra hasított érzelmi beállítottságunkat, ami mentén - még gyermekkorunkban - mind önmagunkat, mind a világot értékeljük (Antalfai, 2006), nem tudjuk meghaladni és egy magasabb szinten integrálni. Az ismertetett művészeti terápiás módszer ezen integráció létrejöttét is szolgálja. A témák és érzelmi állapotok kiválasztásánál — a versek üzenete alapján - arra törekedtem, hogy ne csak az elfogadó, intim, szeretetteljes kapcsolat hiányát éljék át a betegek újból (hiszen legtöbben ennek hiányától szenvedtek), hanem „részesüljenek” - a vers által nyújtott érzelem révén - a csak vágyott (vagy még csak nem is vágyott) melegség, szeretet érzésében is. Sikeresebben tudnak egy kapcsolatot létrehozni, ha tudják, hogy mi az, ami hiányzik számukra, mi az ami örömhöz juttathatja őket. A hét második foglalkozása a valóságból, környezetből választott tárgy csoportban történő egyéni megrajzolása, megfestése, megformázása volt. Ez a feladat a projekciók visszavonásán túl fejleszti a figyelmet, koncentrációt, a realitásérzéket, a valósághoz való alkalmazkodást, segít korrigálni a percepciós torzításokat stb. A fentiekben ismertetett foglalkozásokat a Róbert Károly Kórház Munkaterápiás részlegén 1978-ig tartottam. Gazdag tapasztalati anyag gyűlt össze, amely egy hosszabb tanulmányban vagy könyvben kerülhetne bemutatásra, az azóta továbbfejlődött és 1999 óta önismereti, illetve kiképző terápiaként folytatódó csoportos foglalkozások eredményeivel együtt. 1979-től a módszert egyéni terápiákban alkalmaztam. Itt egy újabb téma játszott központi szerepet: az álmok megrajzolása, megfestése, agyagszoborba „öntése”. A képeket egy 30 éves borderline nőbeteg alkotásaiból választottam ki, a gyógyulás folyamatát követve. 365