Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó 100. Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek - Eszmetörténeti könyvtár 17. (Budapest, 2012)
III. Értelmezések és alkalmazási kísérletek
CsEPREGi András Isten és erőszak: a Három verselemzés teológiai tartalmáról1 Tíz éve már annak, hogy a Bibó István Szellemi Műhely munkásságából sarjadzó második tanulmánykötetben Tóth-Matolcsi László közreadta Bibó István három verselemzését: Illyés Gyula Eglakók, József Attila Négykézláb másztam,1 2 és Radnóti Miklós Sem emlék, sem varázslat című költeményeinek az értelmezését.3 A forrásközlés igazi újdonság volt, hiszen az elemzések egységes, eredeti szövege addig az MTA Könyvtárának Kézirattárában pihent, azelőtt két részletben látott napvilágot. Valószínűleg kevesen figyeltek fel az Églakók-elernzés közlésére4 (a Bibóértelmezésben legalábbis nem találtam nyomát), a szélesebb olvasóközönség pedig csak József Attila és Radnóti versének az elemzéséről tudott. Ezt a változatot „Két verselemzés" cimen elsőként a Confessio közölte,5 röviddel Bibó halála után. A Confessio szerkesztősége nem csak stilizálta a Bibó által kiadásra nyilvánvalóan elő nem készített kéziratot, itt-ott olyan változtatásokat is alkalmazva, amelyek - bizonyos perspektívában szemlélve - akár a tartalmi módosítás határát is elérhetik,6 hanem kreatív, de az eredeti szövegtől való különállását világosan nem 1 A tanulmány egy filológiai pontosítás mellett újraközlése a „'szívemben nincs harag már, bosszú nem érdekel'. Bibó István verselemzéseinek teológiai tartalmáról" című írásnak. In Pénzes Ferenc, Rácz Sándor és Tóth-Matolcsy László, szerk, 20П. 74-87. A szerkesztőket köszönet illeti azért, hogy az újraközléshez hozzájárultak. 2 A vers eredeti kezdősorai („Az Isten itt állt a hátam mögött/s én megkerültem érte a világot.") először az 1980-ban megjelent jubileumi verseskötetben voltak olvashatók. 3 Bibó István: Három verselemzés. Közreadja: Tóth László. In Dénes Iván Zoltán, szerk, 2003. 335-347. 4 Illyés Gyula: Églakók. Tiszatáj, 1981/2. 48-51. 5 Két verselemzés. Confessio, 1979/4. 75-80. Radnóti Miklós verse elemzésének a végén Bibó eredeti szövegében ezt olvassuk: „Aki ezt írta, (...) nem tudjuk, hogy mennyiben és miben hisz pontosan..."; a Confessio által gondozott szövegben pedig ez áll: „Nem tudjuk pontosan, hogy aki ezt írta, miben hitt és miben nem...". A második, a „nem-hitet" is megjelenítő változat félrevezető lehet akkor, ha valaki Radnóti hitének a részleteit igyekszik rekonstruálni, mint például Ferencz Győző, aki a stilizált szövegváltozatot idézi. Lásd: Ferencz Győző', 2005.580. 496