Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó 100. Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek - Eszmetörténeti könyvtár 17. (Budapest, 2012)
III. Értelmezések és alkalmazási kísérletek
ember-voltának határait, hanem azokon belül, azokat ki- és megismerve, azokhoz hűségesen alkalmazkodva, és azok minden jóra indító lehetőségét megragadva kell és lehet élnie, s éppen ebben a törekvésben, ebben az életben találkozhat Istennel. Az elemzés utolsó harmadában Bibó visszatér a mindenhatóság kérdéséhez, majd a „Gyönge testem óvja félelem, de/Én a párom mosolyogva várom,/Mert énvelem a hűség van jelen/Az üres űrben tántorgó világon." sorokhoz fűz néhány gondolatot. A félelemről szóló szavai ismét igen közel járnak Az enrópai társadalomfejlődés értelme nyitó gondolatához. „Az ember legnagyobb ellensége a félelem, de ugyanakkor mentsége is, a félelem óvja meg ezt a gyenge testet, ugyanakkor a félelem tölti el ezt az emberi tudatot olyan tehertételektől [sic!], amelyektől meg kell szabadulni. A döntő félelem természetesen a haláltól való félelem. Az emberi lét fölé való emelkedés első feltétele ennek a félelemnek a feloldani tudása."25 (A fentiek szellemében, és a párhuzamos fogalmazás szerint is, az „emberi lét", itt minősített értelembenfélelemmel terhelt emberi létet jelent.26) A párját hűségesen váró szerelmes pedig a szeretet lehetőségét valósítja meg. „Ez a szeretet a hűségben van jelképezve, elsősorban a pár iránti szeretetben megjelenítve, ez teszi az embert szabaddá mind a helyrehozhatatlan kényszer- és végzettudat alól, mind a halállal szemben, mind pedig a lábra állás bátorságához ez adja meg az erőt."27 Hogy a költő mire, kire gondolt 1937 októberében, és miben, kiben, miért csalódott két hónapon belül elkövetett öngyilkosságáig, azt Bibó nem kérdezi meg. Bármi volt és bármi történt, az utólag sem kérdőjelezi meg sem a József Attila-i sorok, sem a bibói elemzés gondolati tartalmának érvényességét. Láttuk, hogy a Négykézláb másztam elemzése tovább viszi az Églakók 35 Bibó István: Három verselemzés, 343. Az európai társadalomfejlődés értelme alapgondolatának kifejtésében olvashatjuk ugyanezt az érvelést részletesebben. Bibó István, 1986. III. 11-13. “ Lásd a 22. lábjegyzetet. 37 Bibó István: Három verselemzés, 343. 507