Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó 100. Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek - Eszmetörténeti könyvtár 17. (Budapest, 2012)
III. Értelmezések és alkalmazási kísérletek
nak, az élethalálharcnak, az ölésnek a belső rokonságáról és kártékonyságáról".34 Jézus indulatosságának a példáit értelmezve arra jut, hogy „amikor ő a szelídség hatalmáról beszél, és arról, hogy álljunk ellen a gonosznak, akkor ezzel a saját magában már legyőzött indulatosságnak a hiábavalóságát adja át tanulságul az egész emberiségnek. Ennek a magatartásmódnak pedig rendkívül jelentős következményei vannak az emberi közösség miképpen való szervezése kérdésében..."35 Bibó tartózkodik attól, hogy - csakúgy, mint József Attila versének elemzése során - utaljon a költő életrajzára és személyes hitére. Pedig a Sem emlék, sem varázslat értelmezése szempontjából mind a kettő fontos kontextus, amelyek elmélyíthetik a teológiai tartalom értelmezését is, és megóvhatják a lehetséges félreértésektől. Bibó még nem ismerhette Radnóti életrajzának azokat a részleteit, amelyeket Ferencz Győző publikált 2005-ben megjelent monográfiájában, amelynek alapján röviden összefoglalom a két kontextusnak a vers értelmezése szempontjából releváns vonásait. A legfontosabb, hogy Radnóti nem akart meghalni: nem azért vonult be utolsó, halálos végű munkaszolgálatára, mert feladta volna a túlélés lehetőségét, hanem azért, mert nem talált biztosnak látszó rejtekhelyre, és nem hitte, hogy az utcán, hamis papírokkal, életben maradhat. Az utca forgalmában rejtőzködő, kapualjtól-kapualjig bujkáló életformához képest tűnt számára biztosabb, a túlélésre több esélyt adó lehetőségnek a munkaszolgálat. A Sem emlék, sem varázslat rezignált tónusa tehát nem a szándékára reflektál, hanem arra a hirtelen megvilágosodott valószínűségre, hogy halálos csapdába került, mert nem fogja megmenteni sem emlék, sem varázslat, sem szülőhazájának a törvényes rendje. A megvilágosodott valószínűség viszont nem oltotta ki benne az élni akarás vágyát, ahogyan erről jó néhány, a Sem emlék, sem varázslat után született verse tanúskodik. Élni akarását személyes hitének néhány vonása is megvilágíthatja. Az 1942 májusában Komlós Aladárnak írott leveléből36 tudjuk, hogy, 34 Bibó István, 1986. III. 20. 35 Uo. 21. 36 A levelet 1942. május 17-én Radnóti bemásolta a naplójába. Lásd Radnóti Miklós, 1989. 208-212. Ferencz Győző is közli, lásd Ferencz Győző, 2005. 540-543. 512