Estók János et al.: Agrárvilág Magyarországon. 1848–2004 (Budapest, 2008)

A Tisztelt Olvasó olyan reprezentatív kötetet tart a kezében, amely sokoldalúan mutatja be a ma­gyar mezőgazdaságban végbement változásokat a jobbágyfelszabadítástól az európai uniós csatla­kozás küszöbéig. A neves gazdaságtörténész szerzők munkája meg­ismertet az agrárium szereplőivel, termelési stra­tégiáival, piaci kihívásokra adott válaszaival, alkalmazkodóképességével. Kiemeli az informá­cióáramlás fontosságát, és rámutat arra, hogy csak a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazá­sa révén érhető el a többlettermelés, s tartható fenn a versenyképesség. A rendszerváltást követően két valós gazdasági, társadalmi igényt kellett kielégíteni: a mezőgaz­daság elkerülhetetlenné vált struktúraváltását és az állam által az állampolgárok tulajdonában igaz­ságtalanul okozott károk kárpótlását. Átalakult a tulajdonosi szerkezet, és a mezőgazdaság sze­replőinek új kihívásokra kellett válaszolniuk. Most, az ezredforduló után, az igazi nagy kérdés egyrészről az, hogy a gazdasági és társadalmi sze­replők hogyan alkalmazzák az elmúlt évszázad egymásnak ellentmondó tapasztalatait, másrész­ről pedig, hogy mennyi idő alatt tudnak megfelel­ni az európai uniós versenyfeltételeknek. A mintegy 400 képpel illusztrált kötetet kronoló­gia, a fontosabb törvényeket felsoroló adattár és miniszteri pályaképek teszik teljessé.

Next