Fedinec Csilla - Vehes Mikola (szerk.): Kárpátalja 1919-2009 történelem, politika, kultúra (Budapest, 2010)

III. fejezet. Szovjet Kárpátalja (Kárpátontúli terület) 1944-1991

Szovjet Kárpátalja (Kárpátontúli terület) 1944-1991 | 311 eszköze, a népi hagyományok, a gazdasági, tudományos és kulturális vívmányok letéte­ményese.” Az értékelés kritériumainak egyik kitétele viszont, hogy kerülendők a tájnyelvi szavak, kifejezések. Ennek a tantervnek a végén szerepel először szakirodalmi ajánlás a pedagógusok részére, közte három kárpátaljai módszertani kiadvány (a szerzők Drávái Gizella, Kótyuk István és Csengeri Éva). Az első magyar ábécéskönyv, egyben az első eredeti magyar nyelvű tankönyv 1947-ben jelent meg. (Előtte az írást-olvasást a fonomimika módszerével tanították.) Szerzője Kut­­lán István volt, aki 1965-ig készítette a kárpátaljai ábécéskönyveket, utána ezt a feladatot Ónody Géza vállalta át. Magyar irodalomból az általános iskolai anyag irodalmi olvasás, a középiskolai osz­tályokban: irodalomtörténet. Nincs külön szöveggyűjtemény, a szemelvények és a tan­anyagrész egy könyvbe került. A második világháború utáni időszakban az első magyar irodalmi tankönyv 1950-ben jelent meg (két évvel korábban, mint az első hivatalos minisztériumi tanterv). Ez irodal­mi olvasókönyv volt a magyar iskolák V. osztálya számára. Az összeállító Hidas Antal, a Moszkvában élő magyar író és - nyilván névleg - Máchlin Nátán, az ukrán oktatási minisztérium munkatársa, a szerkesztő pedig Hidas Antal felesége, Kun Béla lánya - Krásznova Anna (felvett név) volt. Hidas 1948-tól aktívan közreműködött szerzőként, fordítóként, szerkesztőként az ungvári könyvkiadó munkájában. Mindezt Moszkvából tette, de valószínű, hogy személyesen is megfordult Kárpátalján. Az olvasókönyvbe Pe­tőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila, Illés Béla, Zalka Máté, Balázs Béla, Várnai Zseni, Fodor József, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Darvas József művei ke­rültek be. Életrajzi adatokat csak Petőfiről találunk, akiről Hidas monográfiáját 1948-ban adta ki az ungvári tankönyvkiadó. Az olvasókönyv felépítésében nem ismerhető fel tör­vényszerűség, a felsorolt magyar írók művei Alekszandr Puskin, Lev Tolsztoj, Tarasz Sevcsenko, Iván Franko és számos szovjet szerző magyarra fordított műveivel váltakoz­nak. A magyar irodalmi anyag a tankönyvnek mintegy negyed részét képezi. Más nem lévén, ebből tanultak a VI-VII. osztályosok is (ekkor az általános iskola hétosz­tályos, magyar középiskola még nincs). A gyér magyar irodalmi anyag ellenére a Hidas- Máchlin-féle olvasókönyvet több mint egy évtizedig nem múlták felül. A VI. és a VII. osz­tályos tankönyv egyaránt 1954-ben jelent meg. Az elsőben a magyar irodalmi anyag: Petőfi Sándor, Gergely Sándor és Hidas Antal műveit, a másodikban: Petőfi Sándor és Hidas Antal müveit tartalmazza. A tankönyv végén - ami egy új momentum volt - iroda­lomelméleti ismeretek összefoglalását találjuk. E helyütt jelent meg először tananyagként Olesz Honcsar Zászlóvivők című regénye, ami később három évtizeden keresztül igen gyakran volt a magyar tannyelvű iskolákban az irodalmi érettségi vizsgadolgozatok egyik választható témája. Minden tankönyv végén az ukrán irodalmat mutatták be. Az 1950-es évek közepétől beszélhetünk a második írásbeliség korszakáról. Ekkor megnyíltak a magyar középiskolák, a szükséges felső osztályos - magyar nyelv és iroda­lom, a többi tantárgyból a lefordított - tankönyvekre azonban a következő évtized elejéig kellett várni. 1960 és 1962 között a tankönyvkiadó az általános iskolai osztályok számára az 1950-es években kibocsátott könyveket adta ki újra, módosításokkal. Az első középis­kolai irodalmi tankönyvekben, a magyar mellett, már nem voltak orosz és egyéb szovjet köztársaságokbeli szerzők, csak ukrán költők és írók. Ezek az első középiskolás irodalmi tankönyvek nagy lépést tettek a szakszerűség felé azzal, hogy előbb, illetve egy időben

Next