Finta Gábor (szerk.): A Nyugat párbeszédei. A magyar irodalmi modernizáció kérdései (Budapest, 2011)

A kötet szerzői

A KÖTET SZERZŐI I 337 AGÁRDI PÉTER (Budapest, 1946) Művelődés- és irodalomtörténész. Dolgozott az MTA Irodalomtudományi Intézetében, az MSZMP központjának tudományos-kulturális osztályán, a Magyar Rádióban és az MTA Lukács György Archívumában. 1992 óta tanít a Pécsi Tudományegyetemen, habilitált egye­temi tanár, 2004 és 2011 között a Könyvtártudományi Intézet igazgatója. Fő kutatási terüle­tei: a XX. századi magyar baloldali kultúrafelfogás és irodalomszemlélet története; a József Attila-kultusz; a kortárs művelődés és média helyzete. Főbb munkáiból: Értékrend és kritika; Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (1982); Torlódó múlt: József Attila és kortársai (1995); Kunfi Zsigmond (2001); „...a multat be kell vallani. " Nemzeti kultúra - baloldali tradíció (2006); József Attila, a közös ihlet: Egy irodalmi centenárium lükre és anatómiája (2010). ANGYALOSI GERGELY (Budapest, 1953) 1992 óta az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője. A Debreceni Egyetem Esztétika és Etika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területei: a modern magyar irodalomkritika története; a modernség megjelenésmódjai a magyar irodalomban. Egyetemi oktatóként főleg a XX. századi francia filozófia fő irányaival, a kortárs francia esztétikai és irodalomelméleti gondolkodással, valamint a dekonstrukció esztétikájával fog­lalkozik. Főbb munkáiból: A költő hét bordája (1996); Roland Barthes a semleges próféta (1996); Romtalanitás (2004); Ignotus-tanulmányok (2007); A minta fordul egyet (2009). BALÁZS ESZTER (Budapest, 1971) PhD, főiskolai docens (Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék). Főbb munkáiból: Az intellektualitás vezérei. Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról, 1908-1914 (monográfia, 2009); A moderntől a posztmodernig: 1968. Tanulmá­nyok (társszerző és társszerkesztő, 2009); A nemzetközi integrálódás módjai a társadalomtu­dományok területén a rendszerváltás óta (Világosság, 2002/10—12). BODNÁR GYÖRGY (Karcag, 1927-Budapest, 2008) DSc, professor emeritus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója (1992-1997), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Főbb munkáiból: A „mese" lélekvándorlása (korszakmonográfia, 1988); Jövő múlt időben (tanulmányok, 1998); Kaffka Margit (monográfia, 2002); Juhász Ferenc (monográfia, 2005); Párbeszéd az idővel (tanulmányok, 2009). BOGNÁR ZSUZSA (Tata, 1961) Magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1995 óta a PPKE Germanisz­tikai Intézetében tanít irodalomtörténeti és irodalomelméleti tárgyakat. 1999-ben védte meg

Next