Forrai György - Józsa László: Az orvos nyomoz. Miben haltak meg a halhatatlanok? (Budapest, 2014)
Uralkodók, államférfiak
László, У. magyar és cseh király________________ 1440-1457 Magyar király: 1440-1457 Cseh király: H53-1457 „Itt a kehely, igyál, „Uram László király, „Enyhít... miképp a sír” (Arany János) Az iskolázott magyar embernek nyomban Arany János sorai jutnak eszébe, amikor V. Lászlóról hall, s csak később gondol a bábkirály egyéb, egyáltalán nem dicső tetteire. A történetírás valamivel árnyaltabb képet nyújt, de máig megmaradtak a személye körüli bizonytalanságok. Habsburg Albert királynak és Zsigmond leányának, Erzsébetnek gyermeke, utószülöttként 1440. február 22-én látta meg a napvilágot. Apja, a rövid életű Albert ekkor már több hónapja halott. V. László és kísérete 1456 nagyböjtje idején jött Magyarországra, de rövidesen vissza is tért Bécsbe. A nándorfehérvári győzelem (1456. július 14.) után a Dunán hajózva előbb Budán időzött, később Nándorfehérvárra vonult. Ekkor ölték meg Hunyadi párthívei a király rossz szellemét, Ciliéi Ulrikot. A megrettent tizenhat éves V. László, fűt-fát megígért, esküdözött, aztán szorult helyzetéből szabadulva előbb Hunyadi Lászlót végeztette ki, majd a serdülőkorú Mátyást és a Hunyadiak számos hívét bebörtönöztette. Az 1457. július 16-án éjjel kitört szörnyű viharban a foglyok nagy része megszökött - ettől az amúgy is látomások és kényszerképzetek gyötörte Lászlónak ismét inába szállt a bátorsága -, és Bécsen át Prágába menekült, ahol 1457. november 23-án befejezte dicstelen életét. Thuróczy így elmélkedik: „Hogy halálos méreg okozta-e halálát, amelyet Podjebrád Györgynek [...] rendeletére adtak neki, vagy csak egyszerűen elszólította az Úr, nem tudnám megmondani. Sok ember szája nyílik mindenféle kiszínezett elbeszélésre. ...Eltemették 73