Forrai György - Józsa László: Az orvos nyomoz. Miben haltak meg a halhatatlanok? (Budapest, 2014)
Uralkodók, államférfiak
A tetemén felfedezett lágyéki nyirokcsomó-duzzanat, sipolyozás, húgycsőfolyás, hímtag-fekély valamilyen nemi betegség (lágyfekély, esetleg negyedik nemi betegség) tünete lehetett. Ennek a kórnak azonban nem volt közvetlen szerepe a fekély átfúródásban, hashártyai sokkban. Mátyás, L, Hunyadi magyar király_________ 1443-1490 Uralkodott: 1458-1490 Népünk emlékezetében fél évezred óta legnagyobb uralkodónkként él Hunyadi Mátyás. Már életében legendák vették körül személyét, halála után keletkezett mondáknak, történeteknek se szeri se száma. Árpád-házi királyaink elkülönültek a köznéptől, Nagy Lajos és Zsigmond leereszkedett a nép közé, Mátyás viszont közöttük élt, ismerte észjárásukat, szokásaikat, gondjaikat. Gyermek és ifjú korának megbetegedéseiről nem maradt feljegyzés. Annyi bizonyos, hogy az 1456-ban kitört és Nándorfehérvár felől a Délvidékre és Erdély felé terjedő, nagy pusztítást végző pestis járvány elkerülte. Az 1479-ben dúló feketehalál ragály elől a Kárpátok erdeibe bujdokolt, Beatrixet pedig Kassára menekítette, így mindketten megúszták a megbetegedést. Még fiatalember, amikor 1468-ban „...súlyos betegsége keletkezett, a nedvek egyensúlya felborult, emiatt a szív bágyadtsága következett be” - adja hírül a korabeli feljegyzés. (A 19. század közepéig tartotta magát az az ókorból származó elképzelés, hogy az emberi szervezetben négy nedv, a vér, nyák, fekete epe és sárga epe termelődik. Ezek egyensúlya biztosítja az egészséget, az arányok felborulása pedig betegséget okoz, aszerint eltérő kórképeket, hogy melyik nedv termelődése fokozódik vagy csökken.) A király baja hosszan tartó lehetett, ugyanis Regiomontanus és Bessario bíboros Itáliába utaztak, a római és más könyvtárakban tanulmányozták a betegségeket és gyógy76