Frank Tibor (szerk.): Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892 (Budapest, 2006)
A kötet szerzőiről
A kötet szerzői 677 Gáborral és Valuch Tiborral). Boulder, CO, East European Monographs-New York, Columbia University Press, 2004. Mérei Gyula (1911-2002) Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, történelemlatin szakon végezte (1929-34). 1934-38 közötti bécsi kutatóösztöndíja után tíz éven át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa (1938-48), 1948-51 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa. 1945-ben egyetemi magántanár a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1951-től egyetemi docens, egy évre rá egyetemi tanár a szegedi József Attila Tudományegyetemen, ahol egyúttal a Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékvezetője is lett. 1960-64 között a Bölcsészettudományi Kar dékánja. 1973-ban A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes tagja (1979). Fontosabb munkái: Magyarpolitikaipártprogrammok 1867-1914. Budapest, 1934; A polgári radikalizmus Magyarországon 1900-1918. Budapest, 1947; Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Budapest, Teleki Pál Tudományos Intézet, 1948; Magyar iparfejlődés 1790-1848. Budapest, Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951; Munkásmozgalmak 1848749-ben. Budapest, Népszava, 1948; Kossuth Lajos (társszerző). Budapest, Művelt Nép, 1952; Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburg-monarchia 1840-1918. Budapest, Kossuth, 1965; A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969; A magyar polgári pártok programjai 1867-1918. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971; Magyarország története 1790-1848 (Magyarország története V/l-2. kötet, főszerkesztő, társszerző). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980, 2. kiadás 1983), Magyarországi pártprogramok 1867-1919 (szerk. Mérei Gyula és Pölöskei Ferenc). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003. Sinkó Katalin (1941—) Művészettörténész, tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, 1974-ben végzett és 1983-ban doktorált. 1980 óta a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. Kutatásai főként a 19-20. század művészeti jelenségeire irányulnak. Doktori dolgozatát a Bécsi Akadémia magyarországi hatásáról írta. Több publikációja jelent meg a műgyűjtés, az emlékműszobrászat és -kultusz, a historizmus és a populáris kultúra jelenségeinek köréből. írásainak centrumában a műalkotások és a nemzettudat kapcsolata, valamint a nemzeti hagyományok konstruálásának problémái állnak. 1980-ban a magyar műgyűjteményekkel, 1995-ben a 19. századi magán és állami műpártolással foglalkozó kiállítás előkészítésében és rendezésében vett részt. 2000-ben társrendezője volt a Magyar Nemzeti Galéria „Történelem - kép” című kiállításának. Tóth Vilmos (1973 ) Győrben született, történelem és kulturális antropológia szakos diplomáját a Miskolci Egyetemen szerezte 2000-ben. Szabadfoglalkozású kutató, a Nemzeti Kegyeleti Bízott-