Frücht László et al.: Tanulási készség tréning serdülők számára - Iskolapszichológia 14. (Budapest, 2005)
Szitó Imre: Tanulási készségfejlesztés tanítási órán
3. Példák a személyessé tételre: a) Amikor a gyerekek valamilyen költő életrajzát tanulják, pl. József Attila Curriculum vitae c. önéletírását, akkor a személyessé tétel növelése érdekében a tanulóktól azt kérjük, hogy rajzoljanak egy üres papírlapra egy ferde, emelkedő vonalat, amely az életük haladását jelképezi. A vonal kezdetére jelöljék be a születést, majd a további részekre életük fontosabb eseményeit. A munkát áttekintve elmondható, hogy a tanulók igen változatosan és személyre szólóan oldották meg a feladatot. Magyar tanárukkal közölték ez alkalommal - az életvonal segítségével - olyan intim életeseményeket, amelyek miatt még mindig fájdalmat éreznek (nagyszülő halála, balesetek, szülők válása), vagy amelyek épp örömteliek (első szerelem, az első csók). b) Nagy Lajos Vitetem a kofferom c. novellafeldolgozásánál a gyerekek arra keresnek saját élményt, milyen helyzetek okoznak vagy okozhatnak nekik szégyenkezést, zavart. c) Sánta Ferenc Kicsik és nagyok c. műve feldolgozásakor a gyermekek maguk írtak le és játszottak el néhány mozzanatból álló családi konfliktust, ami saját családjukban megtörtént. Kognitív összetevők 4. A tanulási stílusok vizsgálatánál tapasztalt magas vizualitás iránti igényt a szövegekhez történő ábrák készítésének és a jegyzetelésnek a tanításával kívántuk kielégíteni. Az ábrakészítés tartalmát az óra témájaként meghatározott irodalmi, illetve nyelvtani anyag szolgáltatta. Az ábrák típusát - pókábra, faábra, folyamatábra és más tetszőleges ábrák, egyedi ízlésnek megfelelő vizuális alakzatok - kezdetben a tanár mutatta be. Később azonban a gyerekek kapták feladatként, hogy az órán szerzett információkat önmaguk foglalják ábrába, ami tetszőleges formát ölthet. Ezekben a példákban a bruneri értelemben vett három típusú leképezés egyaránt jelen van. 70