Gábor Éva: Mannheim Károly levelezése 1911-1946 - Archívumi füzetek 12. (Budapest, 1996)
Láng Jósef Argumentum Kiadó Tisztelt Láng Ur! Szomorú szívvel írom ezt a levelet. Hogy nem telefonon mondom el szomorúságomat annak éppen az az oka, hogy Írásban - remélhetőleg - jobban ki tudom fejteni mondandómat. A könyvbemutató feletti örömömet nem felejtem, de ma már keserűen gondolok rá, mióta elárasztottak - őszintém meg kell mondanom: jogos panaszokkal . Hogy nem a személyes megjegyzéseimmel kezdem, azt tudja be annak, hogy szeretném elkerülni a személyes vádaskodásnál! még a látszatát is. Striker Barbara tüzetesen átolvasta az. első 5o oldalt / de hátra is belelapozott már/ és meglepetve tapasztalta, hogy vaskos nyelvtani, elirá si hibák vannak benne, olyanok, amelyeket ő nem hagyott benne / értsd, eredetileg nem is voltak benne/, illetve, amelyeket kijavított, de mégis hibásan szerepelnek a szövegben. Striker Barbara tőlem kérdi, hogy most mit tegyen, mert ha ezt tudja, nem adja a nevét a kötethez. Hasonlóképpen nyilatkozott - bár személyesen természetesen nincsen érintve - Wesszeli Anna a kötet bemutatója, ő Mesterházit hibáztatja, és természetesen engem is a vaskos hibákért. Mások is /akiknek nevét azért nem emlátem, mert hiszen Ön nem ismeri őket/ felhívtak és a kötet legkülönbözőbb résziből idéztek, ahol súlyos helyesirási/elirási hibák vannak. Én csak a jövő héten tudok időt dzakitani, hogy tüzetesen átnézzem a szöveget és összevessem az utolsó levonatot és a kinyomtatott szöveget Bgjr gondoltam, hogy addig is muszáj közölnöm az itt leírtakat. Budapest, 1997. április 24.