Gergely Ágnes: Útérintő. Összegyűjtött versek (Budapest, 2006)
A Pieta előtt
346 ♦ A PIÉTA ELŐTT Magányos volt, mint ahol élt, a táj. Politikában római lakáj. Egy műveletlen rabszolga fia. Csak negyedsorban volt edomita. 1996. augusztus JÓZSEF ATTILA-MOTÍVUMOK I Szépségfák állnak illatokkal telten. A fin de siede őket hagyta itt. Az üj évszázad miért-varjait hajtják az évek, egyre éhesebben. A szántóvető sosem vétkes ebben: neki is elhajtják a falvait, mert jégre visz, ki még garatra vitt a gabonából, s hallgat összevertem Mindenki üt. A törmelék fölött mint irtóztató aszimmetria csak a tigris nagy vére mennydörög s a szépségfa négy szegletnek rohan. Egykoron itt ment az Emberfia. Dübörgő gépváros zúgó agyam. II Biztosan tudom: végeztek velem. A vonat zökken, ha valaki tolja. A halálvágy s a halálfélelem címke csupán, akár a paranoia.