Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat 2. Bálint Sándor - Berényi János. Hasonmás kiadás (Budapest, 1993)
B
в Bálint Sándor, a kőbányai gőztéglagyár V. igazgatója, a Feienc Józsel-r. lovagja, szül. Aradon 1840. — 1887 óta tagja volt a lőv. that. bizottságának. — Cikke: Pénzvilág (1912). Almanach d. Franz-Joseph Ordens. Wien, 1905. — Gulhi. Főv. aim.4 Bp., (1913.) és saját gyűjt. Bálint Sándor, dr. phil., a m. k. ampelológiai int. osztályvezetője, szül. Kolozsvárt 1860 jan. 8.. megh. Bpen 1922 aug. 29. — Az egyetemet Kolozsvárt 1887. elvégezvén, 1887—90. az ottani állat- és összehasonlító bonctani int. tanársegéde, 1890—901. az Érd. Múz. állattárának őrsegédje, 1901-től a bpi m. k. ampelológiai int. növénybiológiái osztályának vezetője volt. 1898. Kolozsvárt, 1904. Bpen egyet. m. tanári képesítést szerzett. — Cikkei: Természettud. Közi. (1895, 97, 900, 12). A Természet (1898/900), Köztelek (1910), P. Hirl. (1911/2). A m. k. közp. szőlészeti kíséri állomás és ampelol. int. évke. (1906, 08) és Bulletin-je (1906), Tolnai Világlexikona, Zeitschr. f. Wissenschaft/. Mikroskopie (1910), stb. — Munkái: 1. Az epeira diademata Cl. idegrendszerének bonc- és szövettana. Klny. a Kolozsv. Orv.-Termtud. Értes.ből. Kolozsvár, 1887. — 2. Brehm: Állatok világa. 111. köt. Bp.,' 1903. (Méhely Lajossal). Pallas. It., XVII. Bp.. 1893, 900. — Pelrik. 1886-910. U.o., 1908, 17,- Révai. II., XIX., U. o.. 1911/35. — Tolnai. 111. U. o., 1913. Arck. — Krücken-Parlagi. I. Wien-Lpzg, (1918). — Gutenberg. V. Bp., 1931. (Gelei J.) — MTIB. (Gombocz). U. o., 1936. — Uj Idők lex. 111. U.o., (1936). és saját gyűjt. Bálint Sándor, dr. med., főorvos, szül. Egerben 1895. — Izr. 1921. a berlini áll. gyermekklinika tanársegéde, Gulyás Páí : Magyar írók II. 1923 óta a nagyváradi Mircea csecsemővédő egyesület főorvosa volt. — Cikkei német orvosi lapokban. Újvári. Bp., 1929. Bálint Sándor, dr. phil., egyet. m. tanár, r. k. tanitókép. h. tanár, szül. Szegeden 1904 aug. 1. — Tanulmányait Szegeden végezte, ahol 1926. doktorált. Előbb tanársegéd, 1934-től az alföldi magyarság néprajza m. tanára volt a szegedi egyetemen, 1934. óraadó h. tanár lett' a szegedi r. k. tanítóképzőben. — írod. tört. és népr. cikkei: Ethnographia, Írottkő, szegedi lzenet. Korunk Szava, M. Szle, (1934. Dugonics András ifjúkori dalgyűjteménye), M. Tanítóképző, Napkelet, Népünk és Nyelvünk, Nouv. Rév. de Hongr., Regnum, Szegedi Füzetek, Széphalom (1927. Vajda János; 1933. Dugonics András ismereti, munkája), kassai Uj Élet, Vigilia. — Munkái: 1. Szilády Áron pályája. Szeged, 1926. (Ism. IK. 1926: 254. 1.) — 2. Lakodalmi szokások Szeged-Alsóvároson. (A Szegedi Alföldkut. Biz. Kta. IV; 15.) U. o.; 1933, — 3. Szeged népe. Uj gyűjtés. U. o„ 1933. — 4. Irodalomtört. tanulmányok. U. o., 1935. — 5. Népünk ünnepei. Az egyh. év néprajza Bp., (1938). IK. 1927/34. (Kozocsa). — Corvina. 1933. — K. kát. tanítókép. értés. Szeged. 1934/8. — MTC. Bp.. 1935/7. — M. Kvészet. 1936, 38. — Zolnai Béla közi. (1929). Bálint Sándor, dr. jur. — Munkája : Adótörvény a luxusra és az eladásokból származó bevételekre és annak végrehajtása tb. kiadott rendeletek. Ford. Kolozsvár, 1921. EMIB. Kolozsv., 1926. Bálint Sonia 1. Bálint Kornél. Bálint Tibor, hírlapíró, szül. Bpen 1