Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat 2. Bálint Sándor - Berényi János. Hasonmás kiadás (Budapest, 1993)

B

3 Bálint—Bólint 4 1909. — Szülők: B. János, Pinhofter Janka. 1935. Bpen élt. 1935. adrémalev. Bálint Vilmos r. k. plébános szül. Brassóban 1877 szept. 11. — 1899. ál­dozópappá szenteltetvén, 1904-ig Tor­dón és Kolozsvárt volt káplán, 1904/21. Ákosíalvón, 1921-től Csíkszenttamóson plébános. — Cikkei: Közművelődés (1898/9, 908) és Az Alkoholizmus El­len (1910); tudósításai: Alkotmány, Bras­sói Lapok, Csíki Lapok, Érd. Tudósító, Kath. Világ, M. Állam, M. Nép, Uj Lap. — Munkája : A dúsgazdag. Bib­liai szinj. (A „M. Nép“ Kta. 46.) Ko­­lozsv., 1932. — Álneve : Falusi. Corvina, 1932. — önéletr. (1925) György La­­úfján. Bálint (1892-ig Bleyer) Zoltán, épí­tész, szül. Nagyváradon 1871. mórc. 6., megh. Bpen 1939 jan. 17. — Okleve­lét 1892. szerezte a bpi műegyetemen. Nagyobb külföldi tanulmányút utón (Paris, London, Berlin), Korb és Giergl bpi műépítők irodájában dolgozott. 1897. Jámbor Lajos építésszel társult. Közös munkájuk volt az 1900. párisi világkiállítás pavillonja. Ők tervezték a debreceni megyeházat s a legfőbb számvevőszék bpi palotáját. 1895. meg­nyerte a Mérnök- és Épitész-Egylet e­­züstérmét. Bútor és intérieur-tervezés­­sel is foglalkozott. — Cikkei: B. Hirl. (1901,07/9, 13), M. Mérnök- és Építész- Egyl. Közi (1914, 16/7). — Munkái: 1. Az ezredéves kiállítás architektú­rája. Bp„ 1897. — 2. A párisi világ­­kiállítás m. épületcsoportjának tervei. U. o., 1891. (Jámbor Lajossal.) — 3. A Francia reneszánsz és a Loire-vőlgy kastélyai. Klny. a M. Mérn. Ép. Egyl. Közl.-ből. U. o., 1914. — 4. Vissza pil­lantás a M. Mérnök- és Építész-Egyl. hadikórházának történetére. U. o„ 1916. — Betűjegye a Közlönyben : —t. Szűz. névvált. Bp., 1895 — Petrik. 1886— 900. U. o.. 1908. — Révai. IÍ.. XIX. U. o.. 1911, 26. — Tolnai. III. U. o.. 1913. — M. kvkeresk. évkve. U. o., 1915, 17. — Szendrei- Szentiványi. I. U. o., 1915. — Krűc.ken-Par­­lagi. 1. Wien-Lpzg., (1918). — Barcsay. 11. Bp.. 1921. — Tolnai, II.. XIX. U. o.. 1926. 33. — Napkelet lex. U. o., 1927. — Techn. lex. U. o,. 1928; — Újvári. U. o., 1929. — Szentmiklóssy G. U. o., 1930. (Arck). — Gu­tenberg. V. IT. o., 1931. (B. Balogh L.) — Éber-Gombosi.a I. U. o,. 1935. — önéletrajz (1932) a M. Mérn. és Ép. Egyl. irattárában és saját gyűjt. Bálinth Zoltán (Károly), r. k. tanító, szül. 1881 szept. 12. — 1901 óta tanított Etéden, majd Kiskunfélegyházán. — El­beszélései : gyulafehérvári Közművelő­dés (1910/16). A tanítói nyugdíjint. irattára és saját gyűjt. Bálint Zoltán hírlapíró szül. Temes­várt 1898 aug. 21. —t R. k. Kolozsvárt tett érettségit s bár festő akart lenni, beiratkozott az egyetem orvosi fa­kultására. Az 1918. őszén kitört forra­dalom előkészítésében tevékeny részt vett; elnöke volt az egyetemi ifjúság tízes bizottságának s tagja a Nemzeti Tanács erdélyi főbizottságának. 1919 elején beiratkozott rk. hallgatónak a fi­lozófiai fakultásra. Az egyetemnek a rumének által történt átvétele után meg­szakította főisk. tanulmányait. 1921 ta­vaszán félbeszakadt orvosi tanulmá­nyai pótlásához fogott. 1923 óta rend­szeres gyógypedagógiai tanulmányokat végzett. — Cikkei: Kolozsvári Tükör (1917/8), Érd. Szle (1918). A Hétfő (1918), Szinh. és Társaság (1918; 1919. Vili. 1-tól fel. szerk.). Újság (1918), Hét­fői Ujs. (1919), Friss Posta (1919), Ri­port Ujs. (1919), Keleti Ujs. (1920 V. b. munkatárs) Napkelet (1920), Küz­delem (1920 XII. 15-től 1921 tavaszáig s. szerkesztő). Romániai Népszava, Iparosok Lapja és Bécsi M. Ujs. — 1922. a prostitúció szabályozásáról tör­vényjavaslatot készített. — Munkája : Studiu statistic asupra 200 prostituate. Klny. a Clujul Medical-ból. Kolozsvár. 1924. — Álneve és betűjegyei: Zsolt Bólint; b. z„ M—ó : m—ó. önéletrajz (1925) György Lajos útján.

Next