Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat 2. Bálint Sándor - Berényi János. Hasonmás kiadás (Budapest, 1993)
B
3 Bálint—Bólint 4 1909. — Szülők: B. János, Pinhofter Janka. 1935. Bpen élt. 1935. adrémalev. Bálint Vilmos r. k. plébános szül. Brassóban 1877 szept. 11. — 1899. áldozópappá szenteltetvén, 1904-ig Tordón és Kolozsvárt volt káplán, 1904/21. Ákosíalvón, 1921-től Csíkszenttamóson plébános. — Cikkei: Közművelődés (1898/9, 908) és Az Alkoholizmus Ellen (1910); tudósításai: Alkotmány, Brassói Lapok, Csíki Lapok, Érd. Tudósító, Kath. Világ, M. Állam, M. Nép, Uj Lap. — Munkája : A dúsgazdag. Bibliai szinj. (A „M. Nép“ Kta. 46.) Kolozsv., 1932. — Álneve : Falusi. Corvina, 1932. — önéletr. (1925) György Laúfján. Bálint (1892-ig Bleyer) Zoltán, építész, szül. Nagyváradon 1871. mórc. 6., megh. Bpen 1939 jan. 17. — Oklevelét 1892. szerezte a bpi műegyetemen. Nagyobb külföldi tanulmányút utón (Paris, London, Berlin), Korb és Giergl bpi műépítők irodájában dolgozott. 1897. Jámbor Lajos építésszel társult. Közös munkájuk volt az 1900. párisi világkiállítás pavillonja. Ők tervezték a debreceni megyeházat s a legfőbb számvevőszék bpi palotáját. 1895. megnyerte a Mérnök- és Épitész-Egylet ezüstérmét. Bútor és intérieur-tervezéssel is foglalkozott. — Cikkei: B. Hirl. (1901,07/9, 13), M. Mérnök- és Építész- Egyl. Közi (1914, 16/7). — Munkái: 1. Az ezredéves kiállítás architektúrája. Bp„ 1897. — 2. A párisi világkiállítás m. épületcsoportjának tervei. U. o., 1891. (Jámbor Lajossal.) — 3. A Francia reneszánsz és a Loire-vőlgy kastélyai. Klny. a M. Mérn. Ép. Egyl. Közl.-ből. U. o., 1914. — 4. Vissza pillantás a M. Mérnök- és Építész-Egyl. hadikórházának történetére. U. o„ 1916. — Betűjegye a Közlönyben : —t. Szűz. névvált. Bp., 1895 — Petrik. 1886— 900. U. o.. 1908. — Révai. IÍ.. XIX. U. o.. 1911, 26. — Tolnai. III. U. o.. 1913. — M. kvkeresk. évkve. U. o., 1915, 17. — Szendrei- Szentiványi. I. U. o., 1915. — Krűc.ken-Parlagi. 1. Wien-Lpzg., (1918). — Barcsay. 11. Bp.. 1921. — Tolnai, II.. XIX. U. o.. 1926. 33. — Napkelet lex. U. o., 1927. — Techn. lex. U. o,. 1928; — Újvári. U. o., 1929. — Szentmiklóssy G. U. o., 1930. (Arck). — Gutenberg. V. IT. o., 1931. (B. Balogh L.) — Éber-Gombosi.a I. U. o,. 1935. — önéletrajz (1932) a M. Mérn. és Ép. Egyl. irattárában és saját gyűjt. Bálinth Zoltán (Károly), r. k. tanító, szül. 1881 szept. 12. — 1901 óta tanított Etéden, majd Kiskunfélegyházán. — Elbeszélései : gyulafehérvári Közművelődés (1910/16). A tanítói nyugdíjint. irattára és saját gyűjt. Bálint Zoltán hírlapíró szül. Temesvárt 1898 aug. 21. —t R. k. Kolozsvárt tett érettségit s bár festő akart lenni, beiratkozott az egyetem orvosi fakultására. Az 1918. őszén kitört forradalom előkészítésében tevékeny részt vett; elnöke volt az egyetemi ifjúság tízes bizottságának s tagja a Nemzeti Tanács erdélyi főbizottságának. 1919 elején beiratkozott rk. hallgatónak a filozófiai fakultásra. Az egyetemnek a rumének által történt átvétele után megszakította főisk. tanulmányait. 1921 tavaszán félbeszakadt orvosi tanulmányai pótlásához fogott. 1923 óta rendszeres gyógypedagógiai tanulmányokat végzett. — Cikkei: Kolozsvári Tükör (1917/8), Érd. Szle (1918). A Hétfő (1918), Szinh. és Társaság (1918; 1919. Vili. 1-tól fel. szerk.). Újság (1918), Hétfői Ujs. (1919), Friss Posta (1919), Riport Ujs. (1919), Keleti Ujs. (1920 V. b. munkatárs) Napkelet (1920), Küzdelem (1920 XII. 15-től 1921 tavaszáig s. szerkesztő). Romániai Népszava, Iparosok Lapja és Bécsi M. Ujs. — 1922. a prostitúció szabályozásáról törvényjavaslatot készített. — Munkája : Studiu statistic asupra 200 prostituate. Klny. a Clujul Medical-ból. Kolozsvár. 1924. — Álneve és betűjegyei: Zsolt Bólint; b. z„ M—ó : m—ó. önéletrajz (1925) György Lajos útján.