Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat 2. Bálint Sándor - Berényi János. Hasonmás kiadás (Budapest, 1993)
B
7 Béfintffy—Balits 8 Bálintffy Pál (kézdiszenlléleki) gazd. tanácsos, a M. Gazdatisztek Orsz. Egyesülete és Nyugdíjint. alelnöke. szül. Kemencén (Hont vm.) 1835.. megh. Dunakeszin 1900 márc. 24. — Egy ideig tanítóskodott, majd az 1870-es évek elején gazdatiszt lett Holitscher Fülöp, utóbb gróf Károlyi Sándor uradalmában. Azután bérbevette Holitscher dunakeszi birtokét, melyet mintagazdasággá fejlesztett. Amikor a birtokot a Lovaregylet az alagi versenypálya céljaira megvásárolta, ismét gr. Károlyi Sándor szolgálatába állott. Részt vett a Közp. Tejcsarnok megalapításában. — Cikkei : Köztelek (1892/3. 95. 98/9), Gazd.. Lapok (1895) és Hazánk. Gazdasági Lapok, 1898: 6101., 1-900: 2431. — Gazdatisztek Lapja, 1900 : 9. 1.—Hazánk^ 1900: 72. sz. - Köztelek, 1900: 510 I. — P. Napló, 1900 : 63. sz. — Petrik. 1886—910. Bp., 1908, és saját gyűjt. Bálinth 1. Bálint. Bálintitt János (tövisi br.), táblai ülnök (Sz. I : 422. h.). Pallas. II. Bp.. 1893. — Révai. III. U. o„ 1911. — Ványi. U. o., (1926). Bálintitt József (tövisi br.), cs. és kir. kamarás, nagybirtokos szül. Nagyernyén (Maros-Torda vm.) 1851 jún. 7., megh. u. o. 1922 jún. 15. — R. k. A gimnáziumot Marosvásárhelyt, a jogot 1867— 871. Pesten végezte. 1872 végén Deák Farkas történetíróval beutazta Németországot és Belgiumot, majd Párisba ment, ahol barátságot kötött Munkácsy Mihállyal. 1873 telét Olaszországban töltötte. Ez országokban és Ausztriában utóbb is megíordult s Béesben több ízben huzamosabban tartózkodott; 1884. egy ciklusra szabadelvű párti programmal a nyárádszeredai kerület országgyűlési képviselője lett. Utóbb nagyernyei birtokán gazdálkodott. — Versei és műfordításai: M. Bazár (—1891), A Hét (1891), kolozsvári Ellenzék (1891, 94, 97/9, 903/4,06), Közművelődés (1891, 904). Orsz.-Vifág (1897, 99/900), Vas. Ujs. (1900), Uj Idők (1901), Érd. Oltáregyes. Lap (1904/5), Érd. Lapok (1909— 911), marosvésárhelyi Kemény Zsigmond Társ. évkve (1914) stb. Cikkei: Székely Világ. — Munkái: 1. Költemények. Bp., 1891. — 2. Forgácsok (Versek). Wien, 1895. — 3. Költeményei. Bp., 1895. (Ism. Vas. Ujs. 1895: 20, sz.) — 4. Költeményei. Lázár Berta gr. előszavával. Marosvásárhely, 1915. Székelyegyl. képes naptár. Bp.. 1887 : 34. 1. Arck. — EPhK. 1890/915. (Hellebrant). — Pallas, II. XVII. Bp.. 1897. 900. — Petrik. 1886— 910. Bp. 1908, — Érd. Lapok, 1909: 8. sz. Arck. — M. kvkeresk. évke. Bp.. 1919. —; Fia B. Károly és Kelemen Lajos közlése (1925) és saját gyűjt. Bálintitt Zsigmond (tövisi), az erdélyi orsz. bizottság tagja, szül. 1640/41,, megh. 1697 vége előtt. — Midőn Caralfa 1686 nov. Erdély felé közeledett, az erdélyiek Nemes Jánost és В-t küldték hozzá tárgyalni, de már Erdély megszállását elkerülni nem lehetett. 1687 okt. őt küldték követül a lotharingiai hghez. 1688. az erdélyi orsz. bizottság egyik tagja volt. — Memoriale c. kézirata (1687) az Erdélyi Múzeumban letéteményezett br. B.-levéltárban. Erdélyi Orszgy. Emlékek. XIX. köt. — Alvinczy Péter okmánytára. 11. és Kelemen Lajos közi. (1925)i Balits Antal, dr. theol., pápai prelátus, olvasó kanonok a Sz. István Akad. r. tagja (Sz. I : 422. h.), megh. Győrött 1922 okt. 19. — 1894. győri kanonok, 1902. borsmonostori apát, 1907. az egyhm. cenzúrahivatal elnöke, 1913. pápai prelétus és 1917. olvasókanonok lett. — A Sz. Istv. Társ. Írod. osztálya (utóbb Sz. Istv. Akad.) 1893. r. tagjává választotta. Életében jelentékeny összszegeket juttatott egyh. célokra s örököse is az egyház lett. — Újabb cikkei : Hittud. Folyóirat , (1905/6). — Újabb munkája : 5. Jézus Krisztus, isteni Megváltónk élete. Győr, 1899. (2. kiad. u. o., 1904., 3. kiad. u. o., 1910.,. 4. kiad. Bp... 1922).