Horányi Károly: Ne panaszold a magányodat! Kodolányi János levelezése Szabó Lőrinccel és Szabó Lőrincné Mikes Klárával 1948–1957 (Budapest, 2002)

Jegyzetek

ról és Mózesnek a lázadás elfojtása utáni, velük való kiegyezéséről. Utolsó bekezdése szól a Királyok Könyvében említett „érckígyó”-ról: „Tény, hogy a kenita elesettek temetésén ott voltak a góseniek, a góseni halottakén a keniták, ezzel a vérbosszú parazsát sikerült eltaposni. A ledöntött rézkígyót is fölál­lították újra, hogy ’aki rátekint, ne haljon meg, hanem éljen'. Meg is maradt évszázadokon át, amíg Józsiás király a deuteronomista mozgalom során össze nem törette.” (KJ: Az égő csipkebokor. Magvető, 1978. 2. köt. 390.) Szalánczi - Szalánczi Károly, dr. (1895-?), tanár, szociológus, a Magyar Út társadalompolitikai hetilap szer­kesztői munkatársa. írásai jelentek meg még a Református Életben, a Tiszántúlban. Műve: Néhány magyar földmívescsalád élete számokban. Debrecen, 1932. Cikkeiben foglalkozott az egyke-kérdéssel is. Assurról - Asszíria, mezopotámiai birodalom. Története Assur városának történetével. Az i. e. III. évezredben Assur városállam volt. Az i. e. XX. és XVIII. sz. között forgalmas kereskedelmi központtá lett és területét egész Anatóliáig kiterjesztette. Asszíria név Assur földjét jelenti görögül. A birodalom átvette és közvetí­tette a sumer és babiloni kultúrát. hettitákról - Indoeurópai nép, amely az i. e. XX-XII. századig a Halys (ma Kizihrmak) medencéjének keleti részén, a Hatónak nevezett területen élt, Közép-Anatóliában. A hettiták kezdetben városállamokban éltek, majd az i. e. XVIII-XV. sz.-ban egységes állammá szerveződtek. A Hettita Birodalom Egyiptom, Asszíria és Babilon mellett meghatározta a régi Kelet politikáját. 103. Szabó Lőrinc Kodolányi Jánosnak (Bp., 1952. ápr. 6.) OSZK Kézirattár, Fond 201/511: 52. Juliska dicséretét többé zengeni nem lehet - Pintér Béláné, Sáska Juliska (1925), SzL-ék háztartási alkalma­zottja. Férjhezmenetelét követően megromlott viszonya a családdal. Avium concertum - Feltehetően a Carmina Burana „Satumi sidus lividum...” kezdetű versére gondolt. „Cantu... avium... canentium...” Carmina Burana. Gedichte des Codex Buranus. Lateinisch und deutsch. Artemis Verlag, 1974. Die Liebeslieder. 68. 2. 218. Magyarul „Saturnus sápadt csillagát...” Carmina Burana. Magyar Helikon, 1979.114. Bums verssorozat fordítása - Bums válogatott versei. Szerk.: Kéry László, Kormos István. Szépirodalmi, 1952. két évvel a halál után - Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet halála után. ezeket a szonetteket - A huszonhatodik év szonettéi. Manci-Mikes Margit. Ld. SzL 1949. máj. 23-i levelének jegyzetét. Az összeg: 6000 Ft.; a díjé. - Németh László 1951-ben József Attila-díjat kapott Tolsztoj Anna Kareniná­­jának fordításáért. Az ezzel járó pénzösszeg volt 6000 Ft. 104. Kodolányi János Szabó Lőrincnek (Balatonakarattya, 1952. ápr. 10.) MTAK Kézirattár, Ms 4683/40. Salu - Salusinszky Imre (1883-1946): újságíró, szerkesztő. Tanulmányait a bp.-i egyetemen végezte. 1902-től a Magyar Szó, majd a Budapest politikai rovatvezetője. 1910-től, megindulásától Az Est szerkesztőségének tagja, előbb helyettes- majd felelős szerkesztője, 1933-tól Az Est-lapok főszerkesztője. A Magyarország ahol KJ és SzL dolgozott, az Est lapok kötelékébe tartozott. KJ visszaemlékezéseiben is ír róla. (KJ: Visz­­szapillantó tükör. Magvető, 1968. - Gömbös legkitartóbb híve. 360-367.) Salusinszky ihlette SzL Jégeső­ben c. versét. A vers keletkezéséről SzL a következőket nyilatkozta: „Kodolányinak van ajánlva. Későbbi köteteimből minden élőnek szóló dedikálást kihagytam. A vers Salusinszky Imrének szól, Az Est közvet­len szerkesztőjének, főnökömnek. Hogy mivel taposott meg azt már nem tudom. Olyan óriás módon, aho­gyan a vers mondja, talán mégsem. A líra túloz, az érzékeny lélek betegen reagál. Lehetséges, hogy akkor kezdtem határozottabban észlelni a szerkesztőségben a világnézeti összefogást az igazság rovására. ’Salu’­­val később sokszor összezördültünk, de kár volt a dolgokat annyira tragikusan felfognom. A legvégén az­tán összekerültünk a vereségben, és erről, az utolsó találkozásunkkor a Széli Kálmán téren, rezignáltan és sajnálkozva, szeretettel és nagy megbecsüléssel nyilatkozott ő maga is. Akkor már neki sem volt állása. - A vers azonban ezen a közvetlen szerkesztőségi élménykörön túl, egy másik, tágabb, egyetemes élmény­368

Next