Illés László - József Farkas: Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok (Budapest, 1995)
Péter László: Magyarság és szocializmus Juhász Gyula eszmevilágában
ez nem költészetében, hanem publicisztikájában fejeződik ki. Míg a Horthyellenforradalom képmutató módon a két forradalmat okolta az ország földarabolásáért, addig a költő minduntalan azoknak a felelősségét hangoztatta, akik 1914-ben háborúba sodorták az országot. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését Petőfi jóslatának beteljesüléseként természetesnek tartotta: „Fél század is alig múlt el, és íme, elpusztult Ausztria, hogy helyet adjon, új, fiatal, tetterős kis országok demokratikus alakulásainak” - írta 1919. október 7-én, s ebben elismerte az utódállamok létjogosultságát.26 9 Utoljára, de nem utolsósorban Juhász Gyula gondolkodásmódját Trianonnak és következményeinek megítélésében meghatározta a munkásmozgalommal 1919- ben létrejött kapcsolata. Ebből fakadt, hogy számára a nemzeti és a társadalmi fölszabadulás azonosult. A vén cigánynak címmel Vörösmartynak felelő, a forradalmakat elsirató költeményében már 1919 augusztusában azt vallotta: Enyém egy árva, hontalan magyarság Es emberség. De ezt már nem hagyom! Magyarság és emberség. Az emberség itt kétségtelenül a szocializmus szinonimája. Ezért írta 1919 decemberében a munkások eszperantóegyesületének műsoros estjére készült prológusának befejező versszakában: Testvéreim, az eltiport magyarság Es elárult Emberség vár ma ránk, Legyen a föld mindenkinek mennyország, S népek hazáján boldog föld hazánk! Ez a sajátos kettősség jellemzi Juhász költészetét és publicisztikáját a húszas években. Valószínűleg tőle tanulta az ifjú József Attila is ezt az észjárást, amikor alig három év múlva éppen a Juhász Gyulát köszöntő versében írta: Üzend, hogy nincsen Isten, Ember, Csak magyarok letiport hazája!’’ Révai József ezt úgy próbálta magyarázni, hogy a letiport hazán letiport proletárdiktatúrát kell érteni. Juhász Gyula a forradalmakban (1965) című 26 JGYÖM 6. köt. 249. 111