Illés László - József Farkas: Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok (Budapest, 1995)
Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin
figyelünk Waidhofen vallomására és látomásaira, még ebben az elmagányosodott magánzóban is felfedezhetünk olyan élményfoszlányokat, amelyeket Déry saját tapasztalatából merített. (A látomásban leírt posztóraktár, az onnan felszökő egerekkel megdöbbentően mintázza az író első párizsi „munkahelyét”, ahol a háborúból visszamaradt pokrócok őrzése és nagybani eladása volt a feladata.)48 De bizonyos értelemben Germondban is viszontlátjuk őt (s nemcsak József Attilát). Annak hirtelen fellángolása, lobogó érzelmei és hűsége - s ugyanakkor könnyen zavarba jövő természete és zárkózottsága - valójában véve megformálójára is jellemző. S az ő érzései, emlékei és vágyai munkálnak a három novella többi nőalakjában: Hilda képében, akiben elérhetetlennek tűnő ideáljának körvonalai bomlanak ki, de Ilonban is, aki mögött a Berlinben megismert kedvese, Kát Schneider hús-vér alakját véljük felismerni. Végül a líra minduntalan átütő melegségét látjuk a mű erős nyelvi és szerkezeti cizelláltságában is. Hogyan fogyatkozott meg, fejlődött vissza néhány hónap alatt a lírai telítettség arra a fokra, amelyet jobban elbír a nagyepika? Nehéz ezt végigkövetni. Mint ahogy csak elképzelni tudjuk e nagyepikára való felkészülés egyéb momentumait, mindenekelőtt A befejezetlen mondat hatalmas tablóján felvonultatott - több mint 90 személyes - szereplőgárda összehangolt mozgatását, cselekményszálainak nagyvonalú sodrását. Minden valószínűség szerint része lehetett ebben az átváltozásban Szilasi Vilmos baráti levelének, aki miután megismerte a mű kéziratát, kissé régimódian ugyan, de ízekre szedi annak fogyatékosságait. Elsősorban a Szemtől szembe szerkezeti szétesettségét teszi szóvá, s hiányolja a műben az egységessé összeálló társadalomképet.49 Mindez azonban csak egyike lehet az ösztönzéseknek. Az egyik legfontosabb kérdés, nevezetesen: hogyan, miként keletkezett - Proust továbbra is érvényesülő vonzása mellett - egy új, erőteljes indítás a nagyepika szerkezetének a letisztulása irányában, amelyben letagadhatatlanul benne van Thomas Mann példája - gyakorlatilag megválaszolatlan.50 „Titokzatosságát” csak fokozza, hogy a két mű, a Szemtől szembe lezárása és A befejezetlen mondat megkezdése között mindössze 4-5 hónap telhetett el. Mindez azonban már a további kutatásokra tartozik. Ezen a ponton a Szemtől szembe útja, szerepe immár véglegesen lezárul. 48 Még riport is készült az író e kétes foglalatosságáról, „lecsúszásáról”. L. [Hajnal László]: Egy magyar író boltiszolga lett Párizsban. Párisi Újság 1923. dec., és D. T: Botladozás. 2. köt. 554-555. 49 Az utólag 1933/4 (?)-re keltezett levél a PIM kézirattárában. Minthogy azonban Szilasi egyértelműen a trilógia egészéről ír, igen valószínű, hogy jegyzetei eredetileg csak az év második felében keletkeztek. 50 L. Németh Andor- a Proust-indítások tárgyalásánál - már idézett tanulmányát (12. sz. jegyzet), amely elsőként és a prousti vonatkozásokkal egyenlő hangsúllyal szólt a nagyregénynek erről a forrásvidékéről is. 153