Illés László - József Farkas: Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok (Budapest, 1995)
Agárdi Péter: Mónus Illés és József Attila
ja a társadalom új termelési kultúrája, átalakuló réteg- és konfliktusszerkezete, kiszélesedő értelmisége, új problémák elé kerülő individuuma által megélt, felvetett dilemmákat, illetve ezek lételméleti, pszichológiai, kultúrantropológiai válaszkísérleteit. Kntikatörténetileg persze a szocialista párt(ok)énál jóval tágabb irányzattá szélesedett ez a József Attila melletti értékelkötelezettség, elég csak Füst Milánra, Németh Andorra, Veres Péterre vagy Ignotus Pálra utalni. A József Attila és Mónus Illés közötti kapcsolatrendszer második síkja az életrajzi-politikai. Ami ebben a vonatkozásban először is figyelmet érdemel: a költő és az MSZDP viszonya. Ez a viszony a 20-as évekre nyúlik vissza. Szabolcsi Miklós monográfiájának összegzése szerint a szegedi egyetemi hallgató 1925 tavaszán lépett be az MSZDP ottani szervezetébe, s ez szokatlan jelenség volt a Ferenc József Tudományegyetem diákjai között. Espersit Jánosnak küldött levele tanúsága szerint előadást tartott az alsóvárosi pártszervezetben, kapcsolata teremtődött a makói és hódmezővásárhelyi építőmunkások szakszervezetével is, kommunistákkal is összeismerkedik, s először 1924. május 19-én jelenik meg verse a Népszava ban. Nem részletezem a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal való további kapcsolat bonyolult politikai, életrajzi és szemléleti elemeit. Szabolcsi Miklós, vitázva a korábbi tételekkel, eszme-, politika- és líratörténeti periodizációkkal, így summáz: „nem tagadva, hogy 1930-31 körül költészetében jelentős változás következett be, a marxista gondolati líra új minősége jelent meg, tudomásul kell vennünk, hogy politikailag már 1926 tavaszától egyre inkább tudatosan marxista, forradalmár volt, s hogy költészete is 1925-26-tól kezdve - olykor a későbbiektől különböző eszközökkel bár - a szocialista költő lírája ”.4 Igaz: az újabb kutatások szerint 1928-30 között ennél jóval bonyolultabban alakult a költő politikai ideológiája, bölcseleti tájékozódása; de a változás fő irányát tekintve igaz Szabolcsi összegzése. Hullámzó intenzitással alakulnak a későbbiekben József Attila és az MSZDP személyi és szervezeti kapcsolatai.5 Csak néhány adat: 1926 őszén Párizsba utazván megismerkedik Szakasits Árpáddal; később együttműködik a Munkások Irodalmi és Művészeti Szövetségével (amely az MSZDP egyik kulturális fóruma volt); a párt szervezetei a hivatalosan nyilvántartott előadók között szerepeltetik, részt vesz a Jaurés-munkaközösség tevékenységében (ennek keretei között tartja meg Irodalom és szocializmus című előadását 1931 februárjában). 1931. szeptember 18-án pedig - újra (?!) - tagja lesz az MSZDP-nek. Közben persze - ellentmondásosan, visszaesésekkel, konfliktusokkal, de - erő-4 Szabolcsi Miklós: Érik a fény - József Attila élete és pályája 1923-1927. Bp. 1977.72. 5 Az MSZDP-vel való kapcsolatok, ill. az életrajzi adatok újabb, összefoglaló forrásai: M. Pásztor József: József Attila műhelyei Bp. 1975.206-214.; Kortársak József Attiláról-1922-1945. Szerk. Bokor László, sajtó alá rend. és jegyz. Tverdota György. Bp. 1987. (A továbbiakban: Kortársak) III. 2098-2113. (Életrajzi melléklet); Horváth Iván: József Attila és a párt. 2000 1989. 4. 52-60.; Nagy Csaba: Miért nem ő? Egy eltűnt József Attila-kézirat nyomában. Kortárs 1989. 9.116-123. 199