Illés László - József Farkas: Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok (Budapest, 1995)
Agárdi Péter: Mónus Illés és József Attila
jával egyaránt szembeforduló költő, valamint az új módon gondolkodó marxista ideológus összetalálkozását ugyanakkor nem is elsősorban - miként a népi írói csoportban vélték - az Új Szellemi Front, illetve az újnépies irányzat rokon vagy azonos megítélése (ami József Attila 1935. májusi cikkében tárgyiasult) motiválta. Sokkal inkább a fasizmus németországi hatalomra kerülése miatti döbbenet, a baloldali stratégiai újragondolás közös igénye; az a kiútkeresés, amelyet Mónus Illés részéről az új szellemi-kulturális stratégia, a költő részéről pedig - a KMP- ben nagy vihart kavaró - Az egységfront körül című 1933. májusi cikk is kifejezett. Ennek az utóbbinak volt gondolati folytatása 1934 novemberében A szocializmus bölcseleté című tanulmány, amely a költő első jelentkezése Mónus folyóiratában. Mindez azonban már a kapcsolattörténet szemléleti-ideológiai dimenziójához tartozik - maradjunk egyelőre a kapcsolatok tárgyi mozzanatainál. Számos régebbi s újabb visszaemlékezés is megerősíti azt, hogy 1934 nyarától, őszétől jött létre intenzív kapcsolat József Attila és Mónus Illés között. A költő a politikus körül szerveződő értelmiségi kör markáns, másokat is odavonzó személyiségévé vált. Jó példa erre Fejtő Ferenc pályája; őt József Attila mutatta be Mónusnak, aki aztán Fejtő korabeli esszé- és publicisztikai munkásságának egyik fő ösztönzője és fórumot biztosító mentora lett. A József Attilában és Fejtőben - úgymond - egyidejűleg végbemenő „ideológiai metamorfózis” szükségképpen vezette el őket a szociáldemokratákhoz, de ennek egyéb okai is voltak - nyilatkozza Fejtő Ferenc.9 Érdemes megszólaltatni a szöveg egy további részletét. Az okok között szerepelt még „egyrészt az, hogy akkor lett Mónus Illés a Szocializmusnak, a párt elméleti folyóiratának s ugyanakkor a Népszavának is főszerkesztője és a párt főtitkára. A másik, hogy a Népszava irodalmi rovatának vezetését a rokonszenves Szélpál Árpád vette át. Végül, hogy a szociáldemokrata párt és Mónus Illés kapcsolatot keresett az intellektuelekkel, akikben a párt nagyon szűkölködött, inkább, mint a KMP. Mi pedig, akik szocialisták maradtunk, ki mással kereshettünk volna kapcsolatot, mint a szociáldemokratákkal? A kezdeményezés József Attilától jött, és ezt erősen kell hangsúlyoznom, mert több helyen olvastam úgynevezett jól értesült irodalomtörténészeknél ennek ellenkezőjét. Nem, József Attila beszélt először rólam dicsérőleg Mónus Illésnek; József Attila vitt el Mónus irodájába, ahol ő a kommünár Frankel Leó egykori íróasztalánál dolgozott, és így lettünk mindketten a Szocializmus és a Népszava munkatársai. Nálam ez a munkatársi viszony nemcsak száműzetésemig tartott, amit talán kivándorlásnak vagy menekülésnek is lehetne nevezni, hanem párizsi tudósítóként folytatódott a háborúig, amelyben Mónus tragikusan elveszett, majd a háború után is.” A visszaemlékezés lényege más - különböző szemléletű s Mónust eltérően 9 „József Attilának szüksége volt rá...” Beszélgetés Fejtő Ferenccel. Készítette: Litván György. Kritika 1986. 8.10. 204