Illés László - József Farkas: Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok (Budapest, 1995)
Tamás Attila: Illyés Gyula és a szocializmus
Húzódozom... Január 19. - Imrédy Bélának - ... nem kormánylapot csinálnék. Politikaellenes lapot... ”)10 Valamilyen egyetemes értékmentésnek az igénye és a szűkös lehetőségek közti praktikus útkeresésnek a szándéka látszik majd egyre inkább meghatározni Illyés magatartását a harmincas évek derekával kezdődően - és lényegében mindvégig ez marad rá a legjellemzőbb. Különösen az előbbi. (Értéknek számít ebben a vonatkozásban a tisztességes életszint biztosítása is, akárcsak a nemzeti egyenjogúság, a szellem szabadsága éppúgy, mint az igazság kimondása - a természet zavartalansága vagy akár csak egy becsületesen megmunkált tárgy.) Ami nem jelenti azt, hogy ennek során teljesen elfeledné vagy éppen megtagadná egykori társadalomeszményeit. Azt azonban jelenti, hogy ezek az eszmények már inkább csak valamilyen - többnyire rejtett - középvonalnak a szerepét töltik be számára, melytől bármely irányban kiindulhatnak rugalmas mozgások. A legszembeötlőbb külső változások természetesen más-más irányban mutattak lehetőségeket a gyakorlati cselekvés útját kereső számára. Negyvenöt tavaszán annak a Nemzeti Parasztpártnak lett - átmenetileg vezetőségi - tagja, mely nem írta zászlajára a szocializmus jelszavát, semmilyen változatban sem. (Idővel az ún. baloldali blokkban szövetségre lépett ugyan a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal, maga Illyés azonban nem azt a - főként Darvas József és Erdei Ferenc által képviselt - irányzatot támogatta, amely ezeknek a kapcsolatoknak az erősítését szorgalmazta, közelebb állt azokhoz, akik inkább a kisgazdákkal keresték a szövetséget. Veres Péter és Németh László programjában voltak leginkább olyan elemek, amelyek valamilyen értelemben szocialistáknak minősíthetők, és amelyekkel ő határozottabban rokonszenvezett.) Tekintélye és múltja alapján - ebbe az is belejátszott, hogy régi francia barátai közül Éluard és Aragon ekkorra a nyugati kommunista pártok reprezentatív személyiségeivé váltak, amellett régi barátja, Déry Tibor is belépett a kommunista pártba - személyi kapcsolatok alakultak ugyan ki közte és a hazai kommunista vezetők egy része között (Révai József és Rákosi Mátyás is igyekeztek őt a maguk szövetségesévé tenni), ezeket a kapcsolatokat azonban Illyés emberek mentésére és más jó ügyek támogatására igyekezett felhasználni. (A letartóztatott Szabó Lőrinc szabadlábra helyezésében eredménnyel, ugyancsak nem minden eredmény nélkül a támadások kereszttüzébe került Németh László oldalán. A korábban Németh László frontra vitelét megakadályozó Bárdossy László és a vele még korábban kapcsolatot tartó Imrédy Béla életéért azonban például hiába lépett föl 1931-es röpiratuk szellemében: „A politikai ellentétek kötéllel való megoldása ellen ma és bármikor minden érzésünkkel és idegszálunkkal tiltakozunk.”11 Sikeres volt viszont például szívós interveniálása 10 Illyés Gyula: Napló jegyzetek. Bp. 1986. 81, 95,121,128. 11 „A halálbüntetés elleni röpirat” szövegét közli: József Attila összes müvei. Bp. 1958. III. 204-205. 228